Története
A község már a bronzkorszakban létezett. A település határában egy népvándorlás korabeli temető húzódik. Az írásos emlékekben a település neve többféleképpen megjelenik: 1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha, később pedig Harcsa néven szerepel. A török időkben elnéptelenedett. Lakói a Kapos folyó mocsaras vidékeire menekültek. A török megszállás után csak színmagyarok költöztek a faluba. 1725-ben a falut a Völgységi járáshoz csatolták. 1749-ben kápolna épült a faluban Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából.
1929-ben 962-en lakták a falut. 1944. november 30-án szállták meg az orosz csapatok. 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot. Mivel viszonylag közel van Szekszárdhoz, együtt fejlődött a várossal. Könyvtár, ÁFÉSZ-üzlet és művelődési ház épült benne. 1951-ben megalakult az első téesz Új Élet Termelőszövetkezet néven. Az 1980-as években postahivatalt kapott és az ivóvízhálózat is kiépült.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,1% németnek, 0,7% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 4,6%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 18,5% (17,8% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 3,6% református, 1,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 24′ 07″, k. h. 18° 37′ 18″46.401839°N 18.621561°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 07″, k. h. 18° 37′ 18″46.401839°N 18.621561°E
.svg){kind=small}
