| Pat Dye | |||||||||||
| 2018-ban | |||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||
| Teljes név | Patrick Fain Dye | ||||||||||
| Született | 1939. november 6. Blythe | ||||||||||
| Elhunyt | 2020. június 1. (80 évesen) Auburn | ||||||||||
| Pozíció | |||||||||||
| Egyetem | Georgiai Egyetem | ||||||||||
| Pályafutása | |||||||||||
| Díjak | All-America (1959, 1960) All-SEC (1959, 1960) Southeastern Conference év edzője (1983, 1987, 1988) | ||||||||||
| Statisztikák | |||||||||||
| Edzői statisztikák | Sports-Reference | ||||||||||
| Csapatai játékosként | |||||||||||
| |||||||||||
| Csapatai edzőként, adminisztrátorként | |||||||||||
| |||||||||||
Patrick Fain Dye (Blythe, Georgia 1939. november 6. – Auburn, Alabama, 2020. június 1.) amerikai amerikaifutball-játékos és -edző, sporttisztviselő. 1981 és 1991 között az Auburn Tigers atlétikai igazgatója, 1981 és 1992 között vezetőedzője; utóbbi pozíciót az East Carolina Piratesnél és a Wyoming Cowboysnál is betöltötte.
2025-ben posztumusz kitüntették a legjobb edzőknek odaítélt Saban-emlékdíjjal.
1954 és 1956 között a Richmond Academy játékosa volt; ezalatt elnyerte az All-America és All-State elismeréseket, utolsó évében pedig csapatkapitány volt. Az állami atlétikabajnokságon gerelyhajítás és súlylökés számokban második lett. Miután a The Atlanta Journal-Constitution 1956-ban az év linemanjének választotta, sportösztöndíjjal beiratkozott a Georgiai Egyetemre. Bátyjai, Wayne és Natt, valamint húga, Jayne Dye Snell is az intézménybe jártak. 1957 és 1960 között volt a Georgia Bulldogs játékosa; ezalatt egyszer nyerte el az All-SEC és kétszer az All-America elismeréseket. Játszott az 1959-es Orange Bowlon. 1960-ban társ-csapatkapitány volt, emellett linemanként elnyerte a William K. Jenkins- és JB Whitworth-díjakat is. Az Atlanta Touchdown Club a konferencia legértékesebb linemanjének választotta.
Az 1960-as AFL-draft második körében a Boston Patriots, az 1961-es AFL-draft 24. körében pedig a Dallas Texans kiválasztotta, de ő a kanadai Edmonton Eskimosszal szerződött. Diplomaszerzését követően a csapat linebackerje és tight endje volt. 1963–1964-ben a hadseregben szolgált; a Ft. Benning „Doughboys” játékosaként 1964-ben elnyerte a fegyveres erők legértékesebb játékosának odaítélt Timmy-díjat.
1965 és 1973 között Bear Bryant beosztottjaként az Alabama Crimson Tide linebackereinek edzője, emellett utolsó szezonjában védőkoordinátora volt. Wilbur Jackson és John Mitchell felvételével az ő csapataiban voltak az egyetemnek fekete bőrű játékosai; mindketten 1971-ben léptek először pályára (az NCAA akkori szabályai tiltották elsőévesek válogatotti szereplését).
A Crimson Tide-nál töltött ideje alatt jelentősen részt vett a régió amerikai futballjának alakításában.
1974-ben az East Carolina Pirates vezetőedzője lett. 1976-ban kijutottak a konferenciabajnokságra, emellett minden szezonjában legalább hét nyertes játékuk volt. 72,4%-os győzelmi arányával a csapat legeredményesebb edzője. 2006-ban az egyetemi dicsőségcsarnok tagja lett.
1980-ban a Wyoming Cowboys vezetőedzője lett; érkezése előtt a csapat csak mérkőzéseinek 35%-át nyerte meg, de első szezonjában már 6–5-ös eredményük volt. Dye szerint a Cowboys nem íratott alá vele szerződést, és amikor az Auburn Tigers munkatársa lett, kötbért sem kértek.
Állásinterjúján a felvételi bizottság egyik tagja megkérdezte tőle, hogy mennyi idő alatt győzné le az Alabama Crimson Tide-ot; Dye erre hatvan percet mondott (végül 120 kellett hozzá). 71,1%-os győzelmi arányával és 99 nyertes mérkőzésével a csapat harmadik legeredményesebb edzője. Regnálása alatt a csapat négyszer nyert konferenciabajnokságot (ebből hármat egymásutáni években); a Southeastern Conference ezen évek mindegyikében az év edzőjének választotta. 1981 és 1992 között az atlétikai igazgatói pozíciót is betöltötte.
Legjobb csapatának a főképp védelemben erős 1983-ast tartják; egy vesztes mérkőzést követően egymásután tízet megnyertek. Pályafutásának egy NCAA-vizsgálat vetett véget: megállapították, hogy ugyan az egyik játékosát érintő kihágásban személyesen nem volt érintett, de megakadályozhatta volna (Eric Ramsey egy toborzótól és egy edzőhelyettestől is készpénzt, illetve extra juttatásokat kapott). 1991-ben az atlétikai igazgatói, 1992-ben pedig a vezetőedzői posztról is lemondott.
2005. november 19-én a Jordan–Hare Stadion játékfelületén Pat Dye Sportpályának nevezték el; a névadó ünnepség közvetlenül a Tigers által megnyert bowlmérkőzés előtt volt.
A John Logue által írt In The Arena című életrajzát 1992-ben adták ki. 2006 szeptemberében a Mascot Books megjelentette War Eagle! című gyermekkönyvét. Harmadik műve, a 2013-ban kiadott After The Arena az edzőség utáni életét írja le.
Az edzőségtől való visszavonulása után notasulgai farmján élt, ahol vadászterülete és juharfatelepe volt; a nyilvánosság számára lovaglást és kertbemutatókat tartott (lovas farmját 2025 elején eladták). Négy gyermeke és kilenc unokája született.
2005-ben a College Football Hall of Fame, 2014-ben pedig a Georgia–Florida Hall of Fame tagja lett. 2013 és 2020 között Tim Ellennel a The Coach Pat Dye Show rádiós sportműsor vezetői voltak.
2020. május 21-én vesebetegséggel kórházba került (ekkor Covid19-cel is diagnosztizálták, de tünetmentes volt). Máj- és vesebetegségéből eredő komplikációk miatt június 1-jén hunyt el egy auburni hospice-házban.
| Év | Eredmény | Helyezés | Továbbjutás | Rangsor | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesített | Konferencia | Coaches | AP | |||
| East Carolina Pirates (Southern Conference) | ||||||
| 1974 | 7–4 | 7–3 | T-3. | – | – | – |
| 1975 | 8–3 | 4–2 | 2. | – | – | – |
| 1976 | 9–2 | 4–1 | 1. | – | – | – |
| East Carolina Pirates (Független) | ||||||
| 1977 | 8–3 | – | – | – | – | – |
| 1978 | 9–3 | – | – | Independence Bowl | – | – |
| 1979 | 7–3–1 | – | – | – | – | – |
| East Carolina: | 48–11–6 | 11–6 | – | |||
| Wyoming Cowboys (Western Athletic Conference) | ||||||
| 1980 | 6–5 | 4–4 | T-5. | – | – | – |
| Wyoming: | 6–5 | 4–4 | – | |||
| Auburn Tigers (Southeastern Conference) | ||||||
| 1981 | 5–6 | 2–4 | T-6. | – | – | – |
| 1982 | 9–3 | 4–2 | T-3. | Tangerine Bowl | 14 | 14 |
| 1983 | 11–1 | 6–0 | 1. | Sugar Bowl | 3 | 3 |
| 1984 | 9–4 | 4–2 | T-3. | Liberty Bowl | 14 | 14 |
| 1985 | 8–4 | 3–3 | 5. | Cotton Bowl | – | – |
| 1986 | 10–2 | 4–2 | T-2. | Florida Citrus Bowl | 8 | 6 |
| 1987 | 9–1–2 | 5–0–1 | 1. | Sugar Bowl | 7 | 7 |
| 1988 | 10–2 | 6–1 | T-1. | Sugar Bowl | 7 | 7 |
| 1989 | 10–2 | 6–1 | T-1. | Sugar Bowl | 7 | 8 |
| 1990 | 8–3–1 | 4–2–1 | 4. | Peach Bowl | 19 | 19 |
| 1991 | 5–6 | 2–5 | 8. | – | – | – |
| 1992 | 5–5–1 | 2–5–1 | 5. | – | – | – |
| Auburn Tigers: | 99–39–4 | 48–27–3 | – | |||
| Összesen: | 153–62–5 | – | ||||
| Jelmagyarázat: Országos bajnok Konferenciabajnok | ||||||