| Dennis Erickson | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2007-ben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes név | Dennis Brian Erickson | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Született | 1947. március 24. (79 éves) Everett, Washington | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csapat adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pozíció | Quarterback | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyetem | Montanai Állami Egyetem | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pályafutása | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Díjak | Big East Conference év edzője (1991–1992, 2004) Pacific-10 Conference év edzője (1998, 2000, 2007) Sporting News év edzője (1992, 2000) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kitüntetések | State of Washington Sports Hall of Fame (2017) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Statisztikák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Edzői statisztikák | Pro-Football-Reference | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csapatai játékosként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csapatai edzőként, adminisztrátorként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dennis Brian Erickson (Everett, Washington, 1947. március 24. –) amerikai amerikaifutball-játékos és -edző, több egyetemi és profi csapat vezetőedzője.
2016 végén nyugdíjba vonult, de 2018-ban a Salt Lake Stallions munkatársaként tért vissza.
Everettben és Ferndale-ben nőtt fel. Édesapja, Robert „Pinky” Erickson a Ferndale és Cascade középiskolák edzője volt; Dennis Erickson a rivális Everett High-nál játszott, edzője szomszédjuk, Bill Dunn. Amikor Erickson 1989-ben a Miami Hurricanes vezetőedzője lett, pullmani otthonát bérbe adta egykori játékostársának, Mike Price-nak.
1965-ben érettségizett és beiratkozott a Montanai Állami Egyetemre, ahol 1966 és 1968 között a Montana State Bobcats quarterbackje volt. Elnyerte az All-Conference elismerést és a Szigma Alfa Epszilon diákszövetség tagja volt. Diplomaszerzését követően a Bobcats, majd a billingsi katolikus középiskola edzőjeként dolgozott.
1971 és 1973 között a Bobcats edzőhelyettese, majd 1974–1975-ben az Idaho Vandals támadókoordinátora volt; utóbbi pozíciót a Fresno State Bulldogsnál és a San Jose State Spartansnél is betöltötte. Utóbbi csapatnál a puskaformációjú, „szétszóródó” támadótechnikát alkalmazták.
1980-ban jelölték a Weber State Wildcats vezetőedzői pozíciójára, de azt Mike Price kapta meg.
1981. december 11-én az utolsó mérkőzés előtt kilenc nappal kirúgott Jerry Davitch utódjaként az Idaho Vandals vezetőedzője lett; egyéves szerződése 38 001 dollárról szólt. Sikeres támadótechnikáit alkalmazva a csapat legeredményesebb edzője lett és kétszer jutottak ki a divízióbajnokságra. 1981-ben eredményük 3–8 volt, de ez Erickson első szezonjában 8–3-ra javult. A Boise State Broncos elleni mérkőzéssorozaton öt vesztes játékot követően 4–0-ra nyertek és a következő 11 mérkőzésen is győztek.
Több jelentős quarterbacket (például Scott Linehan) vett fel a csapathoz. Erőfeszítéseivel a korábban sikertelen csapatot a divízió egyik legjobbjává fejlesztette. Erickson előtt 1938 óta nem voltak egymás után győztes szezonjaik, de érkezésével 1982 és 1996 között minden szezont megnyertek, és tizenegyszer vettek részt a divízióbajnokságon (ebből kétszer az elődöntőbe jutottak). 1985-ös, negyedik szezonjában 47 940 dolláros fizetést kapott.
2006. február 8-án Nick Holt lemondása miatt bejelentették Erickson visszatérését; a csapatnak 1999 óta csak egy nyertes szezonja volt. Nyilatkozata szerint ez az utolsó munkahelye; utolsó szezonjában 215 ezer dolláros kompenzációt kapott.
2018-ban bekerült az egyetemi dicsőségcsarnokba.
1985. december 2-án négy évre a Wyoming Cowboys vezetőedzőjévé nevezték ki. Éves fizetése hatvanezer dollár volt, emellett a sajtóbevételekből húszezer dollárt kapott és ingyen használhatta a laramie-i szolgálati lakást. Az 1986-os szezont követően elfogadta a Washington State Cougars ajánlatát; azt nyilatkozta, hogy bánja, hogy ez azelőtt napvilágra került, hogy játékosainak elmondhatta volna.
1987. január 7-én a Washington State Cougars vezetőedzői pozíciójának elfogadásával teljesítette életcélját. Ötéves szerződése évi hetvenezer dollárról szólt, emellett a médiabevételek és sajtótájékoztatók után évi harmincezer dollárt kapott. Első szezonjában 3–7–1-es, de 1988-ban már 9–3-as eredményt értek el és 1916 óta először kijutottak a bowlmérkőzésre. Ugyan azt nyilatkozta, hogy nem távozik a Cougarstól, 1989 márciusában elfogadta a Miami Hurricanes ajánlatát.
A Miami Hurricanesnél magas elvárásokat támasztottak vele szemben, mivel elődje, Jimmy Johnson alatt a csapat négy szezonban is legalább tíz mérkőzést megnyert és 1987-ben nemzeti bajnok lett. Erickson alatt két országos bajnokságot nyertek, emellett 87,5%-os győzelmi aránya a csapat történetének legmagasabbika. 1993-ban 1985 óta először kevesebb mint tíz mérkőzést nyertek és a következő két bowlt elveszítették. 1991-ben az egyetem maga jelentette az NCAA felé, hogy 1985-ben, Jimmy Johnson második szezonjában jogosulatlanul utaltak ki Pell-ösztöndíjakat; a szövetségi oktatási minisztérium Erickson távozása után nem sokkal megállapította, hogy ő maga nem felelős.
2005-ben az egyetemi dicsőségcsarnok tagja lett. Az ESPN-en 2009. december 12-én bemutatott The U című filmben beszél a Hurricanesnél töltött időről.
1999 januárjában az Oregon State Beavers vezetőedzője lett; ötéves szerződése évi háromszázezer dolláros fizetésről szólt. Ekkoriban a csapatot a konferencia „pincelakóinak” nevezték, és Ericksonnal szemben sem voltak magasak az elvárások. Első szezonjában 7–5-ös eredményt értek el, ami 29 év óta az első nyertes volt, valamint 35 év után először kijutottak a bowlmérkőzésre. A sikeres évet követően Ericksonnak jobb feltételeket ajánlottak.
A következő évben megszakadt a USC Trojans ellen 33 éve fennálló vesztes széria és 1964 óta először megosztva megnyerték a konferenciabajnokságot. Mind a támadó-, mind a védőjátékra országosan is felfigyeltek, és a 2001-es bowlt 41–9-re megnyerték. A 2000-es szezon végén az AP Pollban addigi legjobb, negyedik helyezésüket érték el; a média szerint ha kijutottak volna a bowlra, megnyerik. A 2001-es szezon kezdete előtt a Sports Illustrated a csapatot az ország legjobbjának nevezte; végül 5–6-os eredményt értek el.
Ericksont 2000-ben a The Sporting News az év edzőjének választotta, és a USC Trojans vezetőedzői posztjára is jelölték, azonban a Beavers fizetését 7,2 millió dollárra emelte, így maradt. 2003-ban, szerződésének lejárta előtt távozott; ez egyes szurkolókból ellenérzést váltott ki, viszont mások szerint jelentős szerepe volt a sportcsapat újjászületésében.
2020-ban az egyetemi dicsőségcsarnok tagja lett.
2006. december 9-én az Arizona State Sun Devils vezetőedzőjévé nevezték ki; az intézmény 2,8 millió kötbért fizetett elődjének, a kirúgott Dirk Koetternek és 150 ezer dollárt Erickson munkáltatójának, az Idaho Vandalsnek. 2007-ben megosztva elnyerték a Pacific-10 Conference bajnoki címét és kijutottak a Holiday Bowlra; Ericksont emellett a konferencia az év edzőjének választotta, Thomas Weber játékos pedig elnyerte a Lou Groza-díjat. Első szezonjában félmillió dolláros fizetése volt, emellett a San Francisco 49erstől kétmilliós kötbért kapott. Hátralévő idejére fizetése évi 1,275 millióra nőtt, 2008-ban pedig szerződését 2012-ig meghosszabbították.
Később négy Territorial-kupát veszítettek, emellett 2011 végén négy mérkőzésen is kikaptak, így november 28-án Ericksont kirúgták, de a decemberi vesztes bowlmérkőzésen még részt vehetett.
Miután a Denver Broncos és a Philadelphia Eagles ajánlatát is visszautasította, 1995 januárjában évi egymillió dolláros fizetésért a Seattle Seahawks vezetőedzője lett. Első szezonjában John Friesz játékával a 2–6-os eredményük 8–7-re fordult. Az 1996-os 7–9-es eredmény volt Erickson legrosszabbja; 1997-ben a csapatot megvásárolta Paul Allen, ekkor vezették az országos passzranglistát. Erickson kirúgni kényszerült a speciális csapat edzőjét, Dave Arnoldot, akit Pete Rodriguez váltott.
1998-ban egymás után három játékot megnyertek, majd ugyanennyit el is veszítettek. A New York Jets elleni 1998-as mérkőzésen egy rövid touchdown miatt kaptak ki, ami miatt Ericksont kirúgták, az NFL pedig a következő szezonban visszaállította a videóbírót.
Utolsó, 1999-es szezonjában fizetése 1,3 millió dollár volt.
2003 februárjában öt évre évi 2,5 milliós fizetésért a San Francisco 49ers vezetőedzőjévé nevezték ki. A csapatnál komoly bérsapkaproblémák voltak, és a 2004-es 2–14-es eredmény miatt Ericksont és Terry Donahue vezérigazgatót is menesztették. Erickson felvétele a szurkolókat és a médiát is meglepte, illetve a csapatot kritizálták azért, mert a korábbi vezetőedző, Steve Mariucci pótlása a szokásosnál hosszabb ideig tartott. A szurkolók úgy gondolták, hogy John York hiába vette át a csapatot 2000-ben sógorától, Edward J. DeBartolo Jr., valójában nem ő irányított. Az edzőkeresés szempontok nélkül zajlott és több jelölt is visszalépett. Az utolsó körben három védőkoordinátort tartottak esélyesnek, de végül a támadószemléletű Erickson lett a befutó, aki időszűkében nem tudott stábot alkotni. Mivel erőszakos támadóstratégiája eltért a játékosok által megszokottól, jelentős vereségeket szenvedtek, és ötéves ciklusát nem tölthette ki.
2013 februárjában Brian Johnsonnal a Utah Utes támadókoordinátorai lettek. Erickson szerint az amerikai futball az élete, és örömmel tért vissza. 2016. december 30-án, 47 éves pályafutást követően vonult újra nyugdíjba. 2018-ban tíz mérkőzésre a Salt Lake Stallions vezetőedzőjévé nevezték ki, de a szezon az AAF 2019. áprilisi csődje miatt nyolc játék után megszakadt.
Feleségével, Marylinnel két fiuk (Bryce és Ryan) született. Bryce Erickson tanácsadója volt az Arizona State Sun Devilsnél.
| Év | Eredmény | Helyezés | Továbbjutás | Rangsor | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesített | Konferencia | Coaches | AP | |||
| Idaho Vandals (Big Sky Conference) | ||||||
| 1982 | 9–4 | 5–2 | T-1. | NCAA negyeddöntő | – | – |
| 1983 | 8–3 | 4–3 | T-3. | – | – | – |
| 1984 | 6–5 | 4–3 | T-3. | – | – | – |
| 1985 | 9–3 | 6–1 | 1. | NCAA első kör | – | – |
| Wyoming Cowboys (Western Athletic Conference) | ||||||
| 1986 | 6–6 | 4–4 | T-4. | – | – | – |
| Wyoming: | 6–6 | 4–4 | – | |||
| Washington State Cougars (Pacific-10 Conference) | ||||||
| 1987 | 3–7–1 | 1–5–1 | 9. | – | – | – |
| 1988 | 9–3 | 5–3 | T-3. | Aloha Bowl | 16 | 16 |
| Washington State: | 12–10–1 | 6–8–1 | – | |||
| Miami Hurricanes (Független) | ||||||
| 1989 | 11–1 | – | – | Sugar Bowl | 1 | 1 |
| 1990 | 10–2 | – | – | Cotton Bowl | 3 | 3 |
| Miami Hurricanes (Big East Conference) | ||||||
| 1991 | 12–0 | 2–0 | 1. | Orange Bowl | 2 | 1 |
| 1992 | 11–1 | 4–0 | 1. | Sugar Bowl | 3 | 3 |
| 1993 | 9–3 | 6–1 | 2. | Fiesta Bowl | 15 | 15 |
| 1994 | 10–2 | 7–0 | 1 | Orange Bowl | 6 | 6 |
| Miami: | 63–9 | 19–1 | – | |||
| Oregon State Beavers (Pacific-10 Conference) | ||||||
| 1999 | 7–5 | 4–4 | 5. | Oahu Bowl | – | – |
| 2000 | 11–1 | 7–1 | T-1. | Fiesta Bowl | 5 | 4 |
| 2001 | 5–6 | 3–5 | 7. | – | – | – |
| 2002 | 8–5 | 4–4 | T-4. | Insight Bowl | – | – |
| Oregon State: | 31–17 | 18–14 | – | |||
| Idaho Vandals (Western Athletic Conference) | ||||||
| 2006 | 4–8 | 3–5 | 6. | – | – | – |
| Idaho: | 36–23 | 22–14 | – | |||
| Arizona State Sun Devils (Pac-12 Conference) | ||||||
| 2007 | 10–3 | 7–2 | T-1. | Holiday Bowl | 13 | 16 |
| 2008 | 5–7 | 4–5 | T-6. | – | – | – |
| 2009 | 4–8 | 2–7 | 9. | – | – | – |
| 2010 | 6–6 | 4–5 | T-5. | – | – | – |
| 2011 | 6–7 | 4–5 | T-3. | Macao Bowl | – | – |
| Arizona State: | 31–31 | 21–24 | – | |||
| Összesen: | 179–96–1 | – | ||||
| Jelmagyarázat: Országos bajnok Konferenciabajnok | ||||||
| Csapat | Év | GY | V | % | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|
| Seattle Seahawks | 1995 | 8 | 8 | .500 | 3. |
| 1996 | 7 | 9 | .438 | 4. | |
| 1997 | 8 | 8 | .500 | 3. | |
| 1998 | 8 | 8 | .500 | 3. | |
| Eredmény: | 31 | 33 | .484 | – | |
| San Francisco 49ers | 2003 | 7 | 9 | .438 | 3. |
| 2004 | 2 | 14 | .125 | 4. | |
| Eredmény: | 9 | 23 | .281 | – | |
| Összesen: | 40 | 56 | .417 | – | |
| Csapat | Év | GY | V | % |
|---|---|---|---|---|
| Salt Lake Stallions | 2019 | 2 | 5 | .286 |