Petr Pavel

Petr Pavel
2023-ban
2023-ban
Csehország 4. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2023. március 9.
MiniszterelnökPetr Fiala
Andrej Babiš
ElődMiloš Zeman
A NATO Katonai Bizottságának elnöke
Hivatali idő
2015. június 26. – 2018. június 29.
ElődKnud Bartels
UtódStuart Peach
Cseh Fegyveres Erők vezérkarának főnöke
Hivatali idő
2012. július 1. – 2015. május 1.
ElnökVáclav Klaus
Miloš Zeman
ElődVlastimil Picek
UtódJosef Bečvář
Katonai pályafutása
Csatái
Született1961. november 1. (65 éves)
Planá, Csehszlovákia
PártFüggetlen (1989 óta)
Csehszlovákia Kommunista Pártja (1985–1989)
SzüleiMarie Kličková
Josef Pavel
HázastársaHana Pavlová (1986⁠–⁠2001)
Eva Pavlová (2004–)
Gyermekei3 (Jan, Petr, Eva)
Foglalkozás
IskoláiCseh Fegyveres Erők Katonai Iskolája
Katonai Akadémia
King’s College London
Vallásateizmus
DíjakTeljes lista
Petr Pavel aláírása
Petr Pavel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Petr Pavel témájú médiaállományokat.

Petr Pavel (kiejtése: [ˈpɛtr̩ ˈpavɛl], Planá, 1961. november 1. –) cseh politikus, diplomata, katonatiszt, veterán. 2023 óta Csehország elnöke. Korábban 2012 és 2015 között a Cseh Fegyveres Erők vezérkari főnöke, majd 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöke.

2023. március 9-én lépett hivatalba Miloš Zeman leköszönő elnök utódaként. Függetlenként indult a 2023-as elnökválasztáson és az első fordulót megnyerte a szavazatok 35%-ával. A második fordulóban Jaroslav Bašta kivételével az összes kiesett jelölt őt támogatta, és a voksok 58%-át megszerezve nyert. Ludvík Svoboda óta ő az első elnök, aki rendelkezik katonai háttérrel.

Fiatalkora

Pavel 1961. november 1-én született, az akkor Csehszlovákiához tartozó (napjainkban Csehország) Planában. Az opavai katonai gimnáziumba járt, majd miután leérettségizett, a vyškovi Cseh Fegyveres Erők Katonai Iskolájába járt, ahol 1983-ban végzett. 1985-ben már egy légideszantos század parancsnoka volt. Ugyanakkor csatlakozott Csehszlovákia Kommunista Pártjához, aminek egészen a bársonyos forradalomig tagja volt. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ma már természetesen nem szimpatizál a szélsőségekkel, és ezt az azóta eltelt 33 év alatt bizonyította is, amit 29 országból származó NATO-kollégái is elfogadtak.

1988 és 1991 között a Katonai Akadémián végezte tanulmányait. A bársonyos forradalmat követően a bethesdai Védelmi Hírszerzési Egyetemen, a Camberley-i Törzsfőiskolán, a londoni Védelemtudományi Királyi Főiskolán és a King’s College London hallgatójaként is tanult. Nemzetközi kapcsolatok terén szerezte mesterdiplomáját.

Pályafutása

A hadseregben

Délszláv háború

1991-től a katonai hírszerzésnek dolgozott. A délszláv háború idején az ENSZ békefenntartó erők, az UNPROFOR tagjaként szolgált. 1993 januárjában a horvátországi Karinban részt vett a szerbek gyűrűjébe került 50 francia békefenntartó kimentésében. Ezért a teljesítményéért megkapta a francia Becsületrendet, Václav Havel elnök pedig Bátorságért Érdemrenddel tüntette ki.

Vezetői pozíciók

A boszniai eseményeket követően Pavel több magas rangú pozíciót is betöltött a cseh hadseregben, többek között a katonai hírszerzésnél, diplomataként és egy különleges alakulat parancsnokaként. 2002-ben léptették elő dandártábornoknak. Ezt követően összekötő volt az Amerikai Egyesült Államok Központi Parancsnokságánál, majd a cseh hadsereg képviselője több nemzetközi találkozón.

2017-ben Bardhyl Kollçaku albán vezérkari fönökkel.

2002 és 2007 között a különleges alakulatok parancsnoka, közös erők helyettes parancsnoka, illetve a Védelmi Minisztérium közös erőkkel foglalkozó szekciójának igazgatóhelyettese Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Államokban. 1993–1994-ben ő volt a cseh katonai attasé helyettese Belgiumban. 1999 és 2002 között képviselő volt a NATO brunssumi központjában. 2003-ban Tampában dolgozott, az Enduring Freedom hadművelet részeként. 2007 és 2009 között Csehország katonai képviselője volt Brüsszelben, majd 2010-ben és 2011-ben a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságán.

Irak amerikai inváziója idején, 2003-ban összekötő tiszt volt az amerikai központban, Katarban, melynek során arra is felhívta a figyelmet, hogy Irak akár tömegpusztító fegyvereket is használhat.

2011 júliusa és 2012 júniusa között a Cseh Fegyveres Erők vezérkarának helyettes főnöke volt, amit követően 2012. június 1-én megkapta a vezérkari főnöki címet.

A NATO Katonai Bizottságának elnökeként

2014 júliusában a cseh kormány jelölte a NATO Katonai Bizottságának élére és szeptemberben, az olasz és görög jelölteket megelőzve Vilniusban meg is kapta a megbízatást, ezzel a NATO második legmagasabb rangú vezetője lett. Ő volt az első ezen a poszton, aki olyan országból származott, ami tagja volt a Varsói Szerződésnek.

Elnöksége idején Pavel bevezette a 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó közben hozott döntéseket, beleértve a NATO készenlétének fokozását. A Krím annexiója után - annak ellenére, hogy Oroszországot jelentős veszélynek tartotta - az együttműködés megújítására törekedett.

2015-ben kezdődő mandátuma 2018-ban járt le. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára méltatta munkásságát, amiért a bizottságot kiemelkedően vezette a NATO történetének egyik fontos időszakában. Munkájáért megkapta az amerikai Commander of the Legion of Merit érdemrendet.

2018–2022

2018-ban hadseregtábornokként, a békeidőben adható legmagasabb katonai rendfokozattal szerelt le, majd egyetemi előadóként és tanácsadóként dolgozott.

2020. április 6-án megalapította a Spolu silnější (Együtt, Erősebben) mozgalmat azzal a céllal, hogy segítse azokat, akik küzdenek a Covid19-pandémia hatásai ellen, melynek keretein belül főleg adományokat gyűjtött önkénteseknek. Ezek mellett a mozgalom célja volt, hogy felkészítse az országot hasonló jövőbeli krízisekre. Tagjai között voltak Dana Drábová nukleáris biztonsági államtitkár, Martin Hausenblas üzletember, Jana Šeblová és Jan Březina, Olomouc korábbi kormányzója. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettek egy tervet, amit aztán bemutattak Andrej Babiš miniszterelnöknek. Politikai szekértők a mozgalmat Pavel esetleges elnöki kampányának első lépésének tekintették és Hillary Clinton 2016-os elnöki kampányszlogenjéhez hasonlították.

2023-as elnökválasztás

2019-ben a Polgári Demokrata Párt, a KDU-ČSL, a TOP 09, a STAN és a Kalózpárt vezetői összegyűltek, hogy egyeztessenek a lehetséges elnökjelöltekről. Sajtóhírek szerint Pavel volt az egyik leggyakrabban megemlített név.

2022. június 29-én Pavel bejelentette, hogy indul a 2023-as elnökválasztáson. Nyilatkozata szerint, célja, hogy az országnak ne kelljen szégyellnie elnökét. 2022. szeptember 6-án hivatalosan is elindította kampányát, hogy „rendet és békét hozzon Csehországba.” Kampánya nyugatpárti és populizmus-ellenes volt. 2022. októberében egyike volt a négy jelöltnek, aki mögé beállt a Spolu szövetség.

Az első fordulóban, amit 2023. január 13–14-én tartottak, Pavel 1 975 056 (35,4%) szavazatot kapott, éppen csak megelőzve a korábbi miniszterelnök Andrej Babišt. Az első két helyezett jutott tovább a második fordulóba. Pavel itt legyőzte Babiš-t, megszerezve a szavazatok 58,32%-át (3 358 926). Zuzana Čaputová, Szlovákia elnöke személyesen gratulált neki Prágában.

Köztársasági elnökként (2023–)

Petr Pavelt 2023. március 9-én iktatták be a Cseh Köztársaság elnökévé, mikor Miloš Zeman mandátuma lejárt. Beiktatási beszédében a méltóság, a tisztelet és a tisztesség fontosságát hangsúlyozta, valamint kijelentette, hogy célja egy közös, jövőbe mutató nemzeti vízió kialakításának elősegítése.

Első külföldi útjait elnökként Szlovákiába, Lengyelországba és Ukrajnába kívánta tenni, hogy megerősítse Csehország nemzetközi kötelezettségeit és kifejezze országa támogatását Ukrajna felé. Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij voltak az első államfők, akikkel beszélt megválasztása után.

Petr Pavel az Európai Parlamentben.

Hivatalba lépését követő első száz napban Pavel több intézkedést is kezdeményezett az elnöki hivatal működésének átláthatóbbá és nyitottabbá tétele érdekében. Törekedett arra, hogy a Prágai várat szélesebb körben megnyissa a nyilvánosság számára, javítsa az elnöki hivatal kommunikációját és döntéshozatali folyamatait, valamint közvetítő szerepet vállaljon a kormány és az ellenzék között a fontosabb belpolitikai kérdésekben. Elnökségének kezdetétől a köztársasági elnök iránti bizalom mintegy 20 százalékponttal, 58%-ra emelkedett, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értékének számít. Pavel ebben az időszakban három alkotmánybírót nevezett ki, és beszédet mondott a parlament két háza, a Képviselőház és a Szenátus előtt is. Politikai elemzők különösen szimbolikus gesztusait és a nyilvánossággal folytatott nyílt kommunikációját értékelték pozitívan.

2023 júniusáig Pavel a Cseh Köztársaság valamennyi szomszédos országába ellátogatott. Látogatásai során a Csehország és Németország közötti együttműködés elmélyítését szorgalmazta, és lépéseket tett a cseh–német kapcsolatok javítása érdekében, különösen a Sudetendeutsche Landsmannschaft érdekvédelmi szervezettel való viszony rendezésére. A 2023 májusában megrendezett Bajor-Cseh Barátsági Hetek alkalmából tett bajorországi látogatása – amelyre motorkerékpárral érkezett – jelentős médiavisszhangot váltott ki.

Pavel elnökségének kezdetétől határozottan támogatta Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban, és következetesen a nyugati országok egységes fellépése mellett érvelt. 2023 áprilisában ő lett az első külföldi államfő, aki a háború kitörése óta Kelet-Ukrajnába látogatott; útja során cseh támogatást ajánlott fel a Dnyipropetrovszki terület újjáépítéséhez. 2023 júniusában, a Szabad Európa Rádió számára adott interjújában az Oroszországból származó, Nyugaton élő személyek fokozott biztonsági ellenőrzése mellett érvelt. Nyilatkozatában példaként a japán származású amerikaiak második világháborús internálását említette, ami jelentős bírálatot váltott ki az orosz ellenzék és az orosz média részéről. Pavel később pontosította kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy nem egyének megfigyeléséről beszélt, hanem olyan általános biztonsági intézkedésekről, amelyek célja a 2014-es vrběticei lőszerraktár-robbantásokhoz hasonló támadások megelőzése, valamint az orosz propaganda terjedésének visszaszorítása. Egyúttal kijelentette, hogy nem ért egyet a japán származású amerikaiak második világháború idején történt internálásával. Az interjút követően Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke félreértelmezte Pavel szavait, és felszólította a Nyugaton élő oroszokat, hogy lehetőség szerint térjenek vissza Oroszországba, arra hivatkozva, hogy fennáll a veszélye annak, hogy koncentrációs táborokba hurcolják őket.

Petr Pavel az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolaval 2023-ban.

2023-ban Pavel több jelentős nemzetközi fórumon is felszólalt, többek között az Európai Tanács negyedik csúcstalálkozóján, az ENSZ-közgyűlésének 78. ülésszakán, az éghajlatváltozás rendezvényen, az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint az Európai Parlamentben. Beszédeiben a populizmus elleni fellépés fontosságát hangsúlyozta, az európai értékek világosabb magyarázatát szorgalmazta a polgárok felé. Az SDG-csúcstalálkozón a Békés, Igazságos és Befogadó Társadalmak Útkereső Szervezete 46 tagállama nevében ismertette közös nyilatkozatukat.

2024. január 15-én Pavel Izraelbe látogatott, hogy a 2023-as Izrael–Hamász-háború idején kifejezze szolidaritását az országgal. A látogatás ellen Prágában tüntetésekre is sor került. Az izraeli vezetőkkel folytatott tárgyalásait követően Pavel kijelentette, hogy támogatja az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldását. Ezt követően Katarba utazott, ahol a konfliktus helyzetéről tárgyalt Tamín katari emírrel.

2025. február 6-án Pavel aláírta azt a törvényt, amely megtiltja az orosz állampolgárok számára a cseh állampolgárság megszerzését, még abban az esetben is, ha hosszú ideje Csehországban élnek. A jogszabályt bírálói diszkriminatívnak, valamint az európaisággal ellentétesnek minősítették.

2025. május 21-én Pavel elnöki kegyelmet adott négy, a 601. különleges erők csoportjába tartozó cseh katona ügyében, amelynek következtében megszüntették az ellenük folyó büntetőeljárást. A katonákat a Vahidullah Khan nevű afgán katona 2018-ban bekövetkezett halálával összefüggésben vizsgálták. Az eset egy, az afganisztáni Shindand légibázison történt belső támadást követően történt, amelyben egy cseh katonai kutyavezető életét vesztette, további két katona pedig megsérült. A vádak – köztük zsarolás és szolgálati kötelezettség elmulasztása – az elfogott afgán gyanúsítottal való bánásmóddal kapcsolatos állításokon alapultak. Pavel döntését a háborús körülmények rendkívüli és összetett jellegével, a feltételezett bűncselekmények erőszakmentes természetével, valamint az eljárás elhúzódó időtartamával indokolta. A cseh kormány által is támogatott határozat ritka példája volt az elnöki kegyelem alkalmazásának katonai ügyekben.

2025. július 17-én Pavel aláírta a cseh Büntető Törvénykönyv átfogó módosítását, amely büntethetővé tette a kommunizmus nyilvános támogatását, és azt jogilag a nemzetszocializmus szintjével azonos kategóriába sorolta. A törvényt a parlament széles körű támogatással fogadta el, ugyanakkor bírálta a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja, amely a jogszabályt politikai indíttatásúnak, az ellenzék elhallgattatására irányuló lépésnek minősítette.

2025. július 27-én Pavel egy indiai magánlátogatás során találkozott Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma vallási vezetővel, akit a 90. születésnapja alkalmából köszöntött. A találkozót követően Kína 2025. augusztus 12-én felfüggesztette a vele fenntartott hivatalos kapcsolatait.

A 2025-ös csehországi parlamenti választásokat követően megbízta az első helyen végzett ANO párt elnökét, Andrej Babišt az új kormány megalakításával. 2025. november 6-án elfogadta Petr Fiala kormányának lemondását.

2026 januárjában, ukrajnai látogatása alkalmával Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Bölcs Jaroszláv Fejedelem Érdemrend kitüntetéssel tüntette ki Petr Pavelt az Ukrajnáért tett érdemei elismeréseként. Ugyanebben a hónapban Pavel kijelentette, hogy amennyiben elegendő támogatást érez maga mögött, és egészségi állapota is lehetővé teszi, indulni kíván a 2028-as cseh elnökválasztáson mandátuma megújításáért.

Politikai nézetei

Progresszív és szociálliberális nézeteket vall. 2019-ben úgy nyilatkozott, hogy a vagyonosoknak nagyobb mértékben kellene kivenniük részüket a közteherviselésből; követendő példának a skandináv országokat nevezte. Nagy támogatója az ország NATO-, és EU-tagságának, illetve támogatja az eutanázia bevezetését, míg ellenzi a halálbüntetést. Ezek mellett támogatója az azonos neműek házasságának és a homoszexuális párok örökbefogadási jogának.

Pavel a 2022-es Koncert Ukrajnáért eseményen Brnóban

Indulását az elnökválasztáson részben azzal indokolta, nem akarja, hogy vetélytársa, Andrej Babiš olyan rendszert vezessen be, mint Orbán Viktor Magyarországon. Kampánya során közzé tette, hogy melyik pártokra szavazott a korábbi választásokon. Elmondása szerint 2021-ben a Spolu jobbközép szövetségre szavazott a választáson és elnöki kampánya elején is kijelentette, hogy támogatja őket, de nem lenne jelöltjük. A 2013-as elnökválasztáson mindkét fordulóban Karel Schwarzenberget támogatta, míg 2018-ban az első fordulóban Pavel Fischert, a másodikban Jiří Drahošt.

Ukrajnát támogatta a 2022-es orosz invázió idején és felszólította a kormányt katonai és egyéb segélyek küldésére. Azt nyilatkozta, hogy a nyugatnak határozottabban kellett volna fellépnie Oroszország ellen, illetve, hogy már korábban, a Krím annexiója után meg kellett volna előzni egy újabb invázió lehetőségét. Csehország szerepéről a következőket mondta: „tudom, hogy milyen egy háború és nem kívánom senkinek. Az első lépésem az lenne, hogy annyira távol tartanám az országot bármilyen háborútól, amennyire csak lehet. De az, hogy azt mondom, hogy annyira távol tartanám az országot a háborútól, amennyire csak lehet, nem jelenti azt, hogy a helyzetet egyszerűen csak el kell fogadni. Mert, ha csak nézzük, ami történik a háború ide is el fog érni. Nem a katonák kezdik a háborúkat. Politikusok kezdik őket és a katonák oldják meg nekik a problémát”.

Választási eredmények

2023-as csehországi elnökválasztás (1. forduló)
Párt Jelölt Szavazatszám %
FÜGG Petr Pavel 1 975 056 35,40
ANO Andrej Babiš 1 952 213 34,99
FÜGG Danuše Nerudová 777 080 13,93
FÜGG Pavel Fischer 376 705 6,75
SPD Jaroslav Bašta 248 375 4,45
MHS Marek Hilšer 142 912 2,56
FÜGG Karel Diviš 75 475 1,35
FÜGG Tomáš Zima 30 769 0,55
Összesen 5 578 585 100,0
2023-as csehországi elnökválasztás (2. forduló)
Párt Jelölt Szavazatszám %
FÜGG Petr Pavel 3 358 926 58,32
ANO Andrej Babiš 2 400 271 41,67
Összesen 5 759 197 100,0

Elismerések

Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kitünteti Pavelt a Legion of Merittel

Csehországban

  •  Csehország: Medál az Apaföld szolgálatáért (1988)
  •  Csehország: Hősiesség medálja (1995)
  •  Csehország: Cseh Fegyveres Erőkben végzett szolgálat szalagja
  •  Csehország: A Cseh Fegyveres Erők medálja, első, második és harmadik osztály
  •  Csehország: Cseh Köztársaság Honvédelmi Miniszterének Érdemkeresztje, második és harmadik osztály
  •  Csehország: A cseh védelmi miniszter medálja külföldön végzett szolgálatért, második és harmadik osztály
  •  Csehország: A béke szolgálatának emlékjelvénye
  •  Csehország: Cseh Köztársaság Honvédelmi Miniszterének államvédelmi keresztje (2018)

Külföldön

Magánélete

Petr Pavel második feleségével, Eva Pavlovával.

Beszél csehül, angolul, franciául és oroszul. Két fia van első feleségével, Hanával, akivel később elváltak. Második felesége Eva Pavlová. Családjával Černoučekben él.

Jegyzetek

  1. 1 2 "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2019. november 23.
  2. 1 2 "The Fine Art Archive". Hozzáférés: 2021. április 1.
  3. 1 2 "acr.army.cz/assets/informacni-servis/zpravodajstvi/zivotopis-petr-pavel_6.doc". Hozzáférés: 2023. január 19.
  4. ↑ "Petr Pavel elected President of the Czech Republic". www.expats.cz (angol nyelven). 2023. január 28. Hozzáférés: 2023. január 28.
  5. ↑ DVTV (2022. szeptember 8.). "Historik Blažek o mně lže. KSČ byla chyba, za 33 let jsem ji ale odčinil, říká generál Pavel". Hospodářské noviny (HN.cz) (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 30.
  6. ↑ "Členství v KSČ nechci zlehčovat, ale 33 let jsem sloužil demokracii, říká Petr Pavel - Forum24". https://www.forum24.cz/ (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 30. {{cite web}}: External link in |work= (súgó)
  7. ↑ "General Petr Pavel, M. A. | Ministry of Defence & Armed Forces of the Czech Republic". www.army.cz. Hozzáférés: 2023. január 30.
  8. ↑ "VHU PRAHA" (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  9. ↑ "ARMÁDA ČESKÉ REPUBLIKY Symbol demokracie a státní suverenity 1993–2012" (PDF). Hozzáférés: 2023. január 29.
  10. ↑ Jitka Lenková: Nejdůležitější bitvy v českých dějinách. Václav Pavlík. Vyd. 1. 2007. ISBN 978-80-7362-470-5 Hozzáférés: 2023. január 28.
  11. ↑ "Příslušníci mise UNPROFOR v bývalé Jugoslávii obdrželi v Praze pamětní odznaky | ČeskéNoviny.cz". www.ceskenoviny.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  12. ↑ televize, Česká. "Generálporučík Pavel má nahradit Picka v čele armády". ČT24 - Česká televize (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 29.
  13. ↑ "Český generál: Chemický rozkaz může přijít". iDNES.cz (cseh nyelven). 2003. március 25. Hozzáférés: 2023. január 29.
  14. ↑ "Czech Army's chief of staff to head NATO's military committee". Radio Prague International (angol nyelven). 2014. szeptember 22. Hozzáférés: 2023. január 29.
  15. 1 2 Pavel
  16. ↑ "Petr nebo Pavel? Generál, kacíř, bojovník i sexsymbol odchází do civilu". iDNES.cz (cseh nyelven). 2018. november 30. Hozzáférés: 2023. január 29.
  17. ↑ "General Petr Pavel 🇨🇿 ends tenure as Chairman of the Military Committee, 29 JUN 2018". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  18. ↑ ""Skvěle vedl vojáky NATO". Generál Petr Pavel dostal nejvyšší americké vojenské vyznamenání | Aktuálně.cz". Aktuálně.cz - Víte, co se právě děje (cseh nyelven). 2018. március 10. Hozzáférés: 2023. január 29.
  19. ↑ "Generál Petr Pavel odchází do po čtyřech dekádách do vojenského důchodu. Do politiky se nechystá". info.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 29.
  20. ↑ "Generál Pavel založil iniciativu, která pomůže lidem v boji s koronavirem". iDNES.cz (cseh nyelven). 2020. április 6. Hozzáférés: 2023. január 29.
  21. ↑ "Spolu silnější: Odborníci v čele s generálem Pavlem chtějí ČR připravit na další krize". EuroZprávy.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 29.
  22. ↑ "Spolu silnější: Opatření proti koronaviru musí vláda sdělovat jednotně, apeluje generál Pavel". EuroZprávy.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 29.
  23. ↑ Řeháková, Markéta (2020. november 25.). "Generál Pavel představil Babišovi protikrizový plán. Česko by se podle něj mělo příště vyhnout chaotickým opatřením". Hospodářské noviny (HN.cz) (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 29.
  24. ↑ "Holec: Všechno má svůj čas. Generál Pavel „vykradl" Clintonovou a vyrazil do kampaně". info.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 29.
  25. ↑ Lederer, Benedikt (2020. április 7.). "Do řešení krize se pouští i generál Petr Pavel, politiku v tom nevidí". Hospodářské noviny (HN.cz) (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 29.
  26. ↑ "Začalo hledání nástupce Miloše Zemana. Vstoupit do boje neodmítá ani těžká váha politických válek - Seznam Zprávy". www.seznamzpravy.cz. Hozzáférés: 2023. január 28.
  27. ↑ "Chci boj o Hrad vyhrát, říká generál Pavel. Velkou kampaň zahájí v srpnu". iDNES.cz (cseh nyelven). 2022. június 29. Hozzáférés: 2023. január 28.
  28. ↑ "Pavel chce vrátit Česku řád a klid, zemi na Hradě spojovat, ne rozvracet". iDNES.cz (cseh nyelven). 2022. szeptember 6. Hozzáférés: 2023. január 28.
  29. ↑ "Pro-Western retired general leads first round in Czech presidential election". POLITICO (amerikai angol nyelven). 2023. január 14. Hozzáférés: 2023. január 28.
  30. 1 2 Perknerová, Kateřina (2022. augusztus 5.). "Petr Pavel: Největším soupeřem je pro mě populismus". Deník.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  31. ↑ "Nepřekvapivé i rozumné. Koalice SPOLU podpořila Fischera, Nerudovou a Pavla". Týdeník Respekt (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  32. ↑ "Generál Pavel předstihl Babiše, oba suverénně ovládli první kolo - Seznam Zprávy". www.seznamzpravy.cz. Hozzáférés: 2023. január 28.
  33. ↑ "„Nevidím poražené a vítězné voliče," řekl Petr Pavel. Vyhrála podle něj pravda a respekt". ČT24 - Česká televize (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  34. 1 2 "Den po zvolení Pavel skládá tým, mluvil se Zelenským a chystá se do krajů". ČT24 - Česká televize (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 30.
  35. ↑ "Pavel složí prezidentský slib 9. března. Na Hradě plánuje audit". ČT24 - Česká televize (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  36. ↑ "Chci vrátit důstojnost, respekt a slušnost, na které se rezignovalo, řekl Pavel v prvním projevu". ct24.ceskatelevize.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.
  37. ↑ "Pavel přijímá gratulace ze světa. Volat si bude se Zelenským i s Tchaj-wanem - Seznam Zprávy". www.seznamzpravy.cz. Hozzáférés: 2023. január 30.
  38. ↑ "100 dní prezidenta Petra Pavla" (PDF). Hozzáférés: 2026. március 5.
  39. ↑ "Důvěra v prezidenta po nástupu Pavla značně stoupla - Novinky". www.novinky.cz (cseh nyelven). 2023. június 1. Hozzáférés: 2026. március 5.
  40. ↑ Podaný, Petr (2023. május 27.). "„Zamrzlé vztahy zažívají obrat." Posselt chválí Pavla a Fialu - Echo24.cz". www.echo24.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.
  41. ↑ "Czech president attends Bavarian-Czech Friendship Weeks in Selbo". Radio Prague International (angol nyelven). 2023. május 20. Hozzáférés: 2026. március 5.
  42. ↑ "Pavel je v Dnipru. Jako první zahraniční prezident se odvážil na východ Ukrajiny - Novinky". www.novinky.cz (cseh nyelven). 2023. április 29. Hozzáférés: 2026. március 5.
  43. ↑ "'Cost Of War': Czech President Says Russians In West Should Be 'Monitored'". Radio Free Europe/Radio Liberty (angol nyelven). 2023. június 16. Hozzáférés: 2026. március 5.
  44. ↑ "Czech President Petr Pavel calls for surveillance of Russian immigrants abroad, cites WWII-era internment of Japanese Americans as precedent". Meduza (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.
  45. ↑ "We should monitor all Russians living in the West, Czech leader says". POLITICO (brit angol nyelven). 2023. június 15. Hozzáférés: 2026. március 5.
  46. ↑ pdm (2023. június 15.). "Do Pavla se pustila kolegyně Navalného kvůli sledování Rusů: začněte s tím v Praze - Echo24.cz". www.echo24.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.
  47. ↑ Prima, F. T. V. "VIDEO: Pavel: Vůči Rusům u nás musíme být obezřetní. Monitorování ale neznamená sledovat každého". CNN Prima NEWS (cseh nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.
  48. ↑ "News in brief for June 19: 'Czechia wants to put you in concentration camps,' State Duma chairman tells Russians". www.expats.cz (angol nyelven). 2023. június 19. Hozzáférés: 2026. március 5.
  49. ↑ FG Forrest, a.s., www.fg.cz, 2015. "Public addresses and interviews - Prague Castle". Prague Castle (angol nyelven). 2023. október 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. március 5.{{cite news}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  50. ↑ "Czech President: Israel can rely on us in battling Hamas | The Jerusalem Post". The Jerusalem Post | JPost.com (angol nyelven). 2024. január 15. Hozzáférés: 2026. március 5.
  51. ↑ "Israeli leadership divided on Palestinian statehood says Czech president". Hozzáférés: 2026. március 5.
  52. ↑ "Pavel in Qatar: Some form of statehood for Palestinians needed". Radio Prague International (angol nyelven). 2024. január 17. Hozzáférés: 2026. március 5.
  53. ↑ "Czech President Signs Law Limiting Russian Nationals From Gaining Citizenship". UNITED24 Media (angol nyelven). 2025. február 6. Hozzáférés: 2026. március 5.
  54. ↑ Eisenchteter, Jules (2024. november 21.). "'We're Not Matryoshkas': Critics Round on Planned Restrictions to Russians' Path to Czech Citizenship". Balkan Insight (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.
  55. ↑ S.A, Telewizja Polska. "Czech president pardons four soldiers ahead of trial". tvpworld.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.
  56. ↑ "Czech president pardons soldiers prosecuted in death of Afghan prisoner". Hozzáférés: 2026. március 5.
  57. ↑ "Czech president signs law criminalising communist propaganda". Hozzáférés: 2026. március 5.
  58. ↑ Law, Yevheniia Khoroshun | V. N. Karazin Kharkiv National U. School of (2025. július 19.). "Czechia president approves law criminalizing support for communism and Nazism". www.jurist.org (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.
  59. ↑ "Kína megszakítja kapcsolatait a cseh elnökkel, amiért találkozott a dalai lámával". Hozzáférés: 2026. március 5.
  60. ↑ "China cuts ties with Czech President Petr Pavel over his meeting with the Dalai Lama". AP News (angol nyelven). 2025. augusztus 12. Hozzáférés: 2026. március 5.
  61. ↑ "Lemondott a cseh kormány, megnyílt az út Orbán szövetségese előtt". hvg.hu. 2025. november 6. Hozzáférés: 2026. március 5.
  62. ↑ Stomatová, ČTK, ČT24, Darja. "Volodymyr Zelenskyj předal Petru Pavlovi řád za zásluhy o Ukrajinu". ct24.ceskatelevize.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  63. ↑ ČTK. "Pavel hodlá obhajovat funkci v případě podpory a zdraví". ct24.ceskatelevize.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2026. március 5.
  64. ↑ Lopatka, Jan (2023. január 27.). "Pro-Western former general Pavel favoured as Czechs elect president". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  65. ↑ "Petr Pavel: Ukraine supporter and war hero is the new Czech president". euronews (angol nyelven). 2023. január 28. Hozzáférés: 2023. január 28.
  66. ↑ "Former NATO general Pavel wins Czech presidential vote" (angol nyelven). 2023. január 28. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  67. 1 2 "Kdo je nový prezident Petr Pavel? Motorkář, voják i diplomat". iDNES.cz (cseh nyelven). 2022. augusztus 30. Hozzáférés: 2023. január 28.
  68. ↑ Perknerová, Kateřina (2023. január 4.). "Nerudová: Babiš má z debat asi strach. Obžalovaný kandidát je bizár, říká Pavel". Deník.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  69. ↑ "Já a špion? To je nepochopení situace, promluvil o minulosti v KSČ Pavel | Ptám se já | Stream" (cseh nyelven). {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  70. ↑ televize, Česká. "Petr Pavel chce kandidovat na prezidenta, sbírá petiční podpisy". ČT24 - Česká televize (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  71. ↑ Blesku,swp, redakce (2023. január 2.). "CELÝ ZÁZNAM První prezidentská debata v Blesku: O Zemanovi i škraloupech kandidátů. Babiš nedorazil". Blesk.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  72. ↑ "Pavel zdůraznil nutnost podpory Ukrajiny". Deník N (cseh nyelven). 2023. január 13. Hozzáférés: 2023. január 28.
  73. ↑ "Nic takového jsem nezažil, přijďte k volbám, řekl Pavel plnému náměstí v Ústí". iDNES.cz (cseh nyelven). 2023. január 17. Hozzáférés: 2023. január 28.
  74. ↑ "Martin Bartkovský: Pavel na Hrad křičely tisíce lidí v Ústí. Pak generál skočil do davu". Reflex.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  75. ↑ NATO. "General Petr Pavel, Chairman of the Military Committee". NATO (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  76. ↑ "Petr Pavel: Život generála, který může být prezidentem ČR". Reflex.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.
  77. ↑ "Petr Pavel odvolil. Komunální volby vnímá asi jako ty nejdůležitější pro běžného občana". EuroZprávy.cz (cseh nyelven). Hozzáférés: 2023. január 28.

Források

↑ Pavel: Petr Pavel: tábornokból cseh államfő. HVG, (2023. február 9.) 29. o.