| Petr Fiala | |
| Fiala 2025-ben | |
| Született | 1964. szeptember 1. (62 éves) Brno |
| Állampolgársága | cseh |
| Házastársa | Jana Fialová |
| Gyermekei | három gyermek: Jiří Fiala Martin Fiala Klára Chládková |
| Szülei | Igor Fiala Zdenka Fialová |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Politikai pályafutása | |
| Párt | Polgári Demokrata Párt (2013. november 7. – ) |
| Csehország 13. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2021. december 17. – 2025. december 15. | |
| Elnök | Miloš Zeman Petr Pavel |
| Előd | Andrej Babiš |
| Utód | Andrej Babiš |
| Csehország oktatási, ifjúsági és sportminisztere | |
| Hivatali idő 2012. május 2. – 2013. július 10. | |
| Miniszterelnök | Petr Nečas |
| Előd | Josef Dobeš |
| Utód | Dalibor Štys |
| A Polgári Demokrata Párt elnöke | |
| Hivatali idő 2014. január 18. – 2026. január 17. | |
| Előd | Petr Nečas |
| Utód | Martin Kupka |
| Petr Fiala aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Petr Fiala témájú médiaállományokat. | |
Petr Fiala (Brno, 1964. szeptember 1. –) cseh politikus, politikatudós és egyetemi tanár, a Polgári Demokrata Párt (ODS) tagja, 2021 és 2025 között Csehország miniszterelnöke. Értékrendileg konzervatívnak, társadalmi és gazdasági szempontól liberálisnak vallja magát.
Miniszterelnöksége alatt számos erőteljes külpolitikai és biztonságpolitikai lépést tett: állást foglalt Ukrajna mellett a 2022-es orosz invázió kitörésekor, aktív diplomáciát folytatott, az energiabeszerzési struktúrát átalakította, miközben komoly belpolitikai és gazdasági kihívásokkal is szembesült.
A 2025-ös csehországi parlamenti választáson az általa vezetett SPOLU pártszövetség alulmaradt Andrej Babiš pártjával, az ANO-val szemben. Hivatalát 2025. december 15-én adta át Andrej Babišnak.
Családja az 1918 és 1938 között fennálló Csehszlovák Köztársaság idején polgárosodott. Családjában a kulturális élet és a társadalmi-politikai kérdések iránti érdeklődés természetesnek számított. Tizenöt éves kora óta következetesen zakót hord, ami a családi hagyományok melletti kiállást is jelentett a kommunista időszakban. A bársonyos forradalom előtt részt vett az ellenzéki mozgalomban: szamizdatot nyomtatott, és későbbi feleségével is az 1989 őszi brnói tüntetéseken ismerkedett meg.
A brnói Masaryk Egyetem hallgatójaként cseh nyelvet és irodalmat, valamint történelmet tanult. A rendszerváltás után az egyetem oktatója lett, ahol részt vett az ország első politológiatanszékének létrehozásában, és az első politológiaprofesszor lett Csehországban. Később a tanszék vezetője lett. 2004-től 2011-ig az egyetem rektora, majd 2012-ig rektorhelyettese volt. Irányítása alatt az egyetem saját bevételei bővítésével tudta csökkenteni az államtól való függőséget, vagyona bővült, és hallgatói létszáma 30 ezerről 45 ezerre emelkedett.
A politikával szakértőként került kapcsolatba, amikor 2011-ben Petr Nečas miniszterelnök felkérte tudományos főtanácsadónak. 2012–2013 között oktatási, ifjúsági és sportminiszter volt Nečas kormányában.

2012-ben lépett be a Polgári Demokrata Pártba (ODS). Azóta a Képviselőház tagja. 2014-ben a Nečas-kormány megbukott, és Petr Nečas a miniszterelnökségről is lemondott, Fialát ekkor választották a párt elnökévé. Irányítása alatt a párt újra erősödni kezdett, és a SPOLU koalíció megnyerte a 2021-es választást.
2021. november 28-án Miloš Zeman kinevezte kormányfővé, és Fiala a hivatali esküt is letette, de kormánya hivatalba lépéséhez a miniszterek kinevezésére is szükség volt, így december 17-én vehette át az ország irányítását az ügyvezető miniszterelnöktől, Andrej Babištól.
Fiala már a kinevezésekor azt hangsúlyozta, hogy kormánya változást hoz majd és javítani fogja az emberek életét, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az elkövetkezendő év sokak számára nehéz lesz.
A kormánypolitikát az infláció elleni küzdelem, a költségvetési konszolidáció és takarékossági intézkedések határozták meg. Egyes elemzések szerint azonban a Fiala-kormány túlságosan későn reagált a gazdasági nehézségekre, és megszegte az adóemelésre vonatkozó ígéreteit.
2023-tól a cseh gazdaság recesszióba került, és az ország gazdasági teljesítménye messze elmaradt az EU-s tagállamokétól, amelyek a COVID-19 utáni kilábalás jeleit mutatták. Emellett az államadósság gyors növekedése és a reálbérek csökkenése is komoly gondokat okozott az országban.
Fiala mandátumának közepe felé súlyos népszerűségcsökkenést szenvedett; a kormányt sok kritika érte a lassú válaszlépések, az infláció és az életszínvonal romlása miatt. 2023 decemberében Fiala támogatottsága egyes felmérések szerint 17%-ra süllyedt a lakosság körében, ami a legalacsonyabb hazai miniszterelnöki mutató Petr Nečas óta.
Belpolitikai viták része volt Fiala egyetemi óráinak fenntartása, ugyanis miniszterelnökként heti nyolc órát tanít a brnói Masaryk Egyetemen, amit Petr Nečas és Jan Fischer volt cseh miniszterelnökök igazságtalannak, és nehezen összeegyeztethetőnek tartanak a kormányfői feladatokkal.
Az általa vezetett SPOLU pártszövetség alulmaradt Andrej Babiš pártjával, az ANO-val szemben a 2025-ös csehországi parlamenti választáson amelyen a szavazatok 23%-ával a második helyen végzett. A választás után október 7-én Fiala bejelentette, hogy nem indul újra a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöki tisztségéért. 2025. november 6-án a kormány lemondott, majd december 15-ig ügyvivő miniszterelnök volt Andrej Babiš beiktatásáig.
Ukrajna és az orosz–ukrán háború
Fiala a 2022-es orosz invázió kitörésekor határozott álláspontot vett fel: támogatta az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat, szorgalmazta az orosz állampolgárok Európai Unióba való utazásának a megakadályozását, segítséget nyújtott Ukrajnának és kiállt Ukrajna európai uniós csatlakozása mellett. Továbbá kezdeményezte azt is, hogy Csehország szerepet vállaljon lőszerszállításban Ukrajnának, és diplomáciai módon is ösztönözte a nyugati támogatást.
Kapcsolatok Izraellel, közel-keleti politika
2023 októberében Fiala elítélte az Izrael-Hamász háborút és hangsúlyozta Izrael önvédelmi jogát. Úgy nyilatkozott, hogy Izrael „az egyetlen működő demokrácia a Közel-Keleten, és a térség stabilitásának kulcsa”. Október 25-én Fiala Izraelbe látogatott, hogy szolidaritását kifejezze az országgal.
Kormányzata alatt a cseh fegyverexport Izrael felé 2022 és 2024 között megduplázódott. Az ország védelmi minisztériuma megállapodást kötött 48 db izraeli I-Derby légvédelmi rakéta beszerzéséről, amelynek célja a légtér védelme drónok, repülőgépek és rakéták ellen.
2024 májusában „megdöbbentőnek és teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmét, amely Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter elleni elfogatóparancs kiadására irányult, és kijelentette: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Hamász támadta meg Izraelt októberben, és ölt meg, sebesített meg és rabolt el több ezer ártatlan embert.” Amikor 2024 novemberében elfogatóparancsot adtak ki Netanjahu, Gallant és a Hamász volt parancsnoka, Mohammed Deif ellen, Fiala bírálta a döntést, és kijelentette, hogy „a Nemzetközi Büntetőbíróság különböző esetekben gyengíti tekintélyét, amikor Izrael demokratikusan megválasztott képviselőit a terrorszervezetekkel egy szintre helyezi”.
Szíria
Fiala üdvözölte az Aszad-rezsim bukását Szíriában, mondván, hogy „Aszad Oroszországtól való függősége végül kudarcot vallott”. Optimizmusának adott hangot Szíria jövőjével kapcsolatban, hangsúlyozva a szabadság és a stabilitás értékét az anarchiával vagy a terrorista ellenőrzéssel szemben.
Energiafüggetlenség és védelmi kiadások
A kormány ambiciózus energiapolitikát folytatott: radikálisan csökkentették az orosz gázimport arányát (2023-ra már csupán ~7%-ra), és az olajimport függetlenítését is célul tűzték ki.
A védelmi kiadások növelése is fontos eleme volt politikájának: 2025-től fokozatos emelést terveznek, hogy 2030-ra a védelmi ráfordítás elérje a GDP 3%-át.
Diplomáciai és multilaterális szerepvállalás
Fiala kormánya alatt Csehország aktív résztvevője az EU- és transzatlanti fórumoknak, különösen az Ukrajna és közel-keleti kérdésekben.
2025 decemberében Fiala bejelentette, hogy párttársai javaslatára fontolóra vette az indulást a köztársaságielnök-választáson. Martin Zveřina újságíró szerint Fialának nem lenne esélye megnyerni az elnökválasztást, mivel a választók még élénken emlékeznének kormánya hibáira és megszegett ígéreteire. Anna Shavit, Luděk Staněk és Jan Kalvoda politikai elemzők Fiala szándékát „kifejezetten ostoba ötletnek” nevezték, és úgy vélték, hogy a politikusnak egyszerűen túl sok szabadideje van. Fiala ezt követően, 2026 januárjában bejelentette, hogy mégsem kíván indulni az elnökválasztáson, indoklása szerint Petr Pavel megfelelően látja el az államfői tisztséget.

Értékrendileg konzervatívnak, társadalmi és gazdasági szempontól liberálisnak vallja magát. Barátjaként hivatkozik a 2020-ban elhunyt Roger Scruton brit konzervatív filozófusra. Az Európai Uniónak álláspontja szerint nincs alternatívája Csehország számára, de elkötelezett az unió reformja mellett annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen a nemzetállamok igényeinek; az uniós intézmények és bürokrácia ne akadályként és kényszerként jelenjenek meg.
A populizmust elítéli és felelőtlennek tartja; könyvet is szentelt a populizmus elleni harcnak.
A valláshoz felnőttként, az irodalmon és a művészeten, illetve a filozófián keresztül jutott el; saját megfogalmazása szerint „ez egy racionális út volt”.
Vallásos, 22 éves korában keresztelkedett meg.
Felesége Jana Fialová biológus, 1992-ben házasodtak össze. Három felnőtt gyermekük van.