Története
Pottornya területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban a lausitzi és a puhói kultúra népének települése állt itt. A római és a korai szláv korban is lakott volt, erre kelta erőd és szláv település nyomai utalnak.
Névadó őrtornya valószínűleg már a 12. században állott, körülötte keletkezett a templom és a település, melyet a 14. században, 1331-ben „Tornalia” alakban említenek először. Ebben az évben birtokosa Tornallai Sándor és testvére, Pál Szent Péter apostol tiszteletére templomot építtetett a faluban. 1345-ben „Thormalia”, 1360-ban „Tornalya” néven szerepel az oklevelekben. 1360-ban Nagy Lajos király megerősíti birtokukban Tornallai Sándor fiait: Miklóst és Istvánt. A 15. század közepétől a falut már „Pothornya” néven említik, amely szláv lakosság jelenlétére utal. A középkorban lakói mezőgazdaságból, állattartásból, őrszolgálatból éltek. A jobbágyokon és zselléreken kívül néhány nemesi család is élt a településen. Közülük a legjelentősebb a Pottornyai család volt, akiknek a környező falvakban is voltak birtokaik. Pottornyai András a 16. században reneszánsz kúriát építtetett ide. Pottornyai Pál a 17. század elején egy másik kastélyt is építtetett a községbe. Pottornyai Simon a kúriát a 18. században barokk stílusban építtette át és nagy angolparkkal vette körül. 1784-ben Pottornyának 39 háza és 349 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POTURNYA. Potureny. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Potornyai Uraság, a’ kinek kastéllyával díszes, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sz. Iványhoz közel, mellynek filiája; határjának 2/3 része hegyen fekszik, ’s azért nehéz mivelésű, legelője elég van, földgyének 2/3 része termékeny, fája van mind a’ kétféle, első osztálybéli.”
1828-ban 49 házában 347 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1845-ben Pottornyai József neoklasszicista kúriát épített ide, keleti homlokzatán oszlopokon álló tympanonnal. Lakói a 18. században földművesek, favágók, tutajosok voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Poturnya, tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh mellett: 48 kath., 299 evang. lak. Derék kastély. F. u. Poturnyay. Ut. p. Okolicsna.”
A 19. század második felétől lakói a nagy budapesti építkezésekre is eljártak dolgozni. 1871-ben megépült a zsolna-poprádi vasútvonal, mely elősegítette a település fejlődését. 1908-ban harangláb épült a településen. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
A háború után tovább fejlődött a község, 1919-ben új iskola épült, olvasókör, evangélikus nőegylet, és vöröskeresztes szervezet alakult. A község mai hivatalos neve 1927-óta használatos. 1938-ban megindult a kultúrház építése. Lakói a második világháború idején támogatták a szlovák nemzeti felkelést.
Szlovákia
é. sz. 49° 03′ 15″, k. h. 19° 41′ 30″49.054167°N 19.691667°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 15″, k. h. 19° 41′ 30″49.054167°N 19.691667°E
