Vichodna

Vichodna (Východná)
A Kriván Vichodna felől.
A Kriván Vichodna felől.
Vichodna zászlaja
Vichodna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1269
PolgármesterJuraj Blaško
Irányítószám032 32
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség2218 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság760 m
Terület193,70 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 03′ 31″, k. h. 19° 53′ 21″49.058611°N 19.889167°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 31″, k. h. 19° 53′ 21″49.058611°N 19.889167°E
Vichodna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vichodna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vichodna (szlovákul Východná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

Liptószentmiklóstól 20 km-re keletre, a Fehér-Vág jobb oldalán fekszik.

Története

Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek, ezt bizonyítja a Zámčisko nevű magaslaton található ősi földvár maradványa, melyet ismeretlen nép emelt. Az első szlávok a 8. és 9. században telepedtek meg ezen a vidéken.

1269-ben az adománylevélben még rétként említik „Vihadna” alakban. A falu valószínűleg a 13. század végén keletkezett azon a területen, melyet Bohumir kapott IV. Béla királytól abból a célból, hogy telepítse be. Királyi birtok volt, később 1312-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után ismét a királyé. 1433-tól huszita támadások érték. 1469-től a liptóújvári uradalomhoz tartozott. A 15. században a keleti országrészből jöttek ide román telepesek a vlach jog alapján, főként állattenyésztéssel foglalkoztak. 1715-ben 43, 1720-ban 34 adózója volt. 1784-ben 126 házában 1203 lakos élt. A 18. századtól postaállomás működött a településen és különösen a kézműves mesterség fejlődött nagy mértékben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VICHODNA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hibbének szomszédságában, mellynek filiája; postája is van, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, kézi, és szekeresi munkával van módgyok a’ keresetre, földgye leginkább árpát, és zabot terem.”

1828-ban 177 háza volt 1510 lakossal. Lakói állattartással, favágással, fuvarozással, a nők hímzéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viczhodna, Liptó m. tót falu a szepesi országutban: 291 katholik., 1219 evang. lak. Evang. anya, kath. fil. templom. Posta hivatal, nagy erdő. Lakosai sok sajtot készitenek, s azzal kereskednek és fával. F. u. a Kamara.”

A 20. század elején nevét „Krivánaljára” magyarosították. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

A háború után a településen fűrésztelep és 1921-ig téglagyár is működött. Lakói közül többen foglalkoztak kézművességgel, kosárfonással, takácsmesterséggel, hímzéssel, fafaragással, bognármesterséggel. 1921-ben a falu egy tűzvészben leégett. A faluban halastó is volt.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság2362232421442218
Különbség -1,60 % -7,74 % +3,45 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság22262218
Eltérés-0,35 %

1910-ben 2142, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 2180 lakosából 2002 szlovák és 83 cigány volt.

Neves személyek

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

Külső hivatkozások