Pályafutása
Stobbe Nándor és Meczner Krisztina fiaként született.
A labdarúgást Magyarországon Ray Ferenccel együtt ismertették meg a Budapesti Torna Club (BTC) tagjaival. A BTC csapat kapusaként és mindeneseként hirdette az új játék népszerűségét. Ray Ferenc volt az, aki Svájcból az 1896-os karácsonyi vakációra egy igazi angol labdát, egy „kerek bőrt" hozott. A magyarországi labdarúgás egyik atyja, aki saját költségén szerzett be eszközöket (bőrlabdát, mezeket), szervezett csapatokat és mérkőzéseket. Az egyik alapítója, megszervezője volt a BTC-nek. Visszaemlékezések szerint 1896. november 28-án a BTC tornatermében ő tartotta az első edzést, és a labdarúgás szabályait is ő fordította le angolról. 1897. május 9-én az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést ő rendezte, melyet a BTC két csapata vívott.A mérkőzésen jobbszélsőt játszott. Az 1897. május 10-ei Vienna Crickett and Football Club elleni első nemzetközi mérkőzésen kapusként játszott a BTC csapatában.
A Magyar Labdarúgó-szövetség 1901-ben rendezte az első bajnokságot. A legelső játékvezetők egyike, akik „úttörő” munkájukkal segítették a labdarúgás népszerűsítését. 1897–1904 között a labdarúgás oktatása, sportvezetői tevékenysége mellett még bíró is volt. Kezdetben még nem kellett vizsgát tenni, egyszerűen szeretni kellett a játékot, vállalni a mérkőzés vezetésének nehézségeit. Maguk a csapatok kérték fel az általuk ismert, elfogadott személyt, hogy mérkőzésüket, az általa ismert szabályok értelmében vezesse le. 1901-től a Bíró Bizottság előtt kellett a szabályokból vizsgát tenni. A Bíró Bizottság javaslatára előbb NB II-es, 1904-től NB I-es bíró. A nemzeti játékvezetéstől 1904-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 2.
| Időpont
| Helyszín
| Mérkőzés típusa
| Mérkőzés
| Eredmény
| Nézők száma
|
|---|
| 1904. április 17.
| Soroksári úti pálya, Budapest
| első NB I-es mérkőzése
| FTC–MÚE
| 1 – 0
| Zárt kapus
|
| 1904. november 6.
| Lehel úti pálya, Budapest
| utolsó NB I-es mérkőzése
| Fővárosi TC– Ferencvárosi TC
| 2 – 5
| Zárt kapus
|
|
Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
1904–1906, majd 1907–1908 között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. 9 mérkőzésen az általa irányított csapat 3 győzelmet szerzett, egyszer döntetlent játszott, ötször vereséget szenvedett. Kapitányságának utolsó mérkőzésén Angliától kapott ki 7:0-ra Budapesten.
1907-ben 10 esztendős fönnállását ünnepelte a magyar futball. Az MLSZ rendkívüli közgyűlésén Kárpáti Béla elnök Iszer Károly, Ray Ferenc és Stobbe Ferenc nevét - a magyar futballsport megalapítása körül szerzett érdemeikért - jegyzőkönyvben örökítette meg. A szövetségi kapitányi pozícióról való lemondása után örökös tiszteletbeli szövetségi kapitánnyá választotta a szakma. A jubileumi díszközgyűlésén Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferenc a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott. 1923-ban az MLSZ leleplezte Kárpáti Béla és Stobbe Ferenc síremlékét.
