Unyad

Unyad (Uňatín)
Unyad zászlaja
Unyad zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rangközség
Első írásos említés1311
PolgármesterAnna Babiaková
Irányítószám962 41
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámKA
Népesség
Teljes népesség175 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság304 m
Terület12,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 03′ 45″48.295833°N 19.062500°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 03′ 45″48.295833°N 19.062500°E
Unyad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Unyad témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Unyad (1891-ig Unyatin, szlovákul: Uňatín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése

Korponától 9 km-re délre, a Bozók-patak völgyében fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a történelem előtti időben a puhói kultúra magaslati települése állt.

Unyadot 1311-ben "Wneten" alakban említik először. 1312-ben "Wnecen", 1512-ben "Wnathyn" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falut a Hont nemzetség alapította, később a bozóki prépostság birtokolta. 1526 után a Balassa, majd a Fánchy családé. 1715-ben 3 kúriája és 21 háztartása volt. 1828-ban 51 házában 305 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1830-ban az egész falu leégett.

Vályi András szerint "UNYATIN. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai többfélék, fekszik Bozókhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye középszerű."

Fényes Elek szerint "Unyatin, Honth m. tót falu, Bozókhoz 1 mfd., 322 kath., 1 evang. lak. F. u. a bozóki uradalom. Ut. p. Selmecz."

Hont vármegye monográfiája szerint "Unyad, a bozóki patak mellett fekvő tót kisközség, 50 házzal és 315 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és postája Bozók, távirója Németi. A község a bozóki uradalom tartozéka volt, annak sorsában osztozott; földesurai előbb a Huntok, majd a prémontreiek voltak, kiktől Balassa Zsigmond elhódította; a XVI. század derekán a Fánchy család szerezte meg, a következő században pedig az egyház támasztott érte hosszú pört, míg végül az esztergomi papnevelő uradalmihoz csatolták. A falubeli kápolna 1873-ban épült. Unyad határához tartoznak a Magospart és Szedlicsnó-puszták."

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

A háború után lakói a mezőgazdaság mellett főként faáru készítéssel, kosárfonással, csipkeveréssel foglalkoztak. 1927-ben tűzvész pusztított.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság213196180175
Különbség -7,98 % -8,16 % -2,77 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság175175
Eltérés+0 %

1910-ben 317, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 194 lakosából 191 szlovák volt.

2011-ben 184 lakosából 178 szlovák volt.

2021-ben 177 lakosából 168 szlovák, 4 (+1) egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  6. ↑ ma7.sk