Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól. A küldetéskövethető a Twitteren (WISE_Mission)
Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2025. január 3.
A műhold napszinkronpoláris pályán halad, a pálya síkja a Nap irányával mindig derékszöget zár be. A 40 centiméter átmérőjű távcső a Földdel ellentétes irányba néz (megközelítőleg, amikor a Hold a látómezőbe kerülne, akkor a távcsővel ezt „kikerülik”). Összesen 1,3 millió képet (11 másodpercenként egyet) készített az égboltról 2010 júliusáig, melyek felbontása 1 megapixel (1024×1024 pixel), pixelenként 6 ívmásodperc a közeli, 12 ívmásodperc a közepes infravörösben, látómezeje pedig 47 ívperc. A küldetés hat (esetleg kilenc, ha a hűtéshez felhasznált hidrogén kitart addig) hónapos időtartama alatt az égbolt 99%-át legalább nyolc (az egymást követő keringések során készült, egymást átfedő) felvétellel fedik le. (A pálya jellegéből adódóan ez az égi egyenlítőhöz közelebbi területekre igaz, a pólusokhoz közeledve nő az átfedés mértéke, az égi pólusok pedig minden keringés alkalmával a látómezőbe kerülnek.)
A hagyományos Schmidt-elrendezéssel (melyben egyetlen tükör van, a főtükör) szemben a WISE rendelkezik egy másodlagos, pásztázó tükörrel (scan mirror), melynek feladata a folytonosan mozgó ég elmozdulásának kiküszöbölése. A tükör a képek készítése közben az ég mozgásával ellentétesen elfordul, így a CCD-mátrixra mindig ugyanaz a kép vetül (a két kép készítése közötti időben visszaáll eredeti pozíciójába). A távcsövet és az érzékelőket 15 kilogrammnyi szilárd hidrogén elpárologtatásával hűtik 15 kelvinre, a hűtőanyag fél év utáni elfogyása a küldetés tervezett befejezését jelenti.
A WISE által kapott adatokat rádiós átvitellel naponta négyszer töltik le műholdas közvetítéssel földi állomásra. A képeket számítógépekkel egyesítik, és az adatokból egy atlaszt hoznak létre (ami várhatóan 300millió infravörös forrást tartalmaz), ami az egész éggömböt lefedi és egy listát az összes észlelt objektumról. A program szervezését a Jet Propulsion Laboratory végzi.
A műhold méretei:
hosszúság: 2,85 m
átmérő: 2 m
mélység: 1,73 m
A megfigyelni tervezett objektumok
A WISE által észlelt hullámhosszon jellemzően a 70-100 kelvinnél melegebb objektumok sugároznak.
Előzetesen végzett megfigyeléseken alapuló számítások alapján körülbelül 700 új barna törpe felfedezésére van kilátás, ezek közül mintegy 100 felfedezése várható 6 parszeken belül, ezzel a Nap közvetlen környezetében lévő ismert csillagok száma akár meg is duplázódhat. Az eddig felfedezetteknél lényegesen hidegebb, akár -100°C-os felszíni hőmérsékletű barna törpék is felfedezhetőek. Amennyiben viszonylag nagy számban léteznek olyan kóbor bolygók, melyek nem csillagok körül keringenek, hanem szabadon sodródnak az űrben, miután egy bolygórendszerből kidobódtak, ezek felfedezésére is van remény. A Jupiter tömegének két-háromszorosát nyomó óriásbolygókat 7-11 fényévig, jupiter-méretű bolygókat a távcső 1 fényév (megközelítőleg 63 000 CsE) távolságig, Neptunusz-méretű bolygókat 700 Csillagászati egység távolságig képes a távcső észlelni (ezeknél kisebbeket nem, mert nincsen saját hőtermelésük, így infravörös sugárzásuk, a napjuktól pedig túl távol vannak ahhoz, hogy annak sugárzása felmelegítse őket).
A Naprendszeren belül
Ha a Naprendszer külső térségeiben tényleg létezik nagy tömegű bolygó vagy törpecsillag (lásd: Feltételezett kilencedik bolygó a Naprendszerben, és: Nemezis), akkor ezt a WISE nagy valószínűséggel képes észlelni, bár, mivel a teljes égboltot csak egyszer tapogatja le, elmozdulásának kimutatására kevés az esély.
Az űrtávcső emellett észlelni tudja a főöv 3 kilométernél nagyobb kisbolygóit (becsült darabszámuk: 100-200000) és a földsúroló kisbolygókat. A mérések pontosságának finomításával lehetőség lesz akár egy kilométeres átmérőig lemenni (ez a becslések szerint 700000 kisbolygót jelent). A földközeli objektumok észlelésére a poláris pálya különösen alkalmas lesz, ezekből is száznál több objektum felfedezése várható.
A WISE a kisbolygók átmérőjét is meg tudja majd mérni. A kisbolygók könnyebben észlelhetők infravörösben, mint látható fényben, mert felületük általában sötét, ami a látható fényt elnyeli (és infravörösben, hőmérsékletének megfelelően, kisugározza). Átmérőjük viszonylag pontos mérését is ez teszi lehetővé. A kisbolygók ugyanis a látható fény nagyon kis részét (néhány százalékát) verik vissza, emiatt a felszínük visszaverő-képességük szórása nagy, akár tízszeres különbségek is előfordulhatnak az egyes kisbolygók között. A sötét objektumok a teljes elnyelt (azaz vissza nem vert) elektromágneses sugárzást a Wien-féle eltolódási törvénynek megfelelően infravörösben sugározzák ki, ebben, pont a visszavert fény kis mennyisége miatt, nagyon kicsik a bolygók eltérő anyagi összetételéből adódó eltérések, a kisugárzott energia eltérő mennyisége csak a kisbolygó eltérő méretéből adódik.
Az üstökösök pályáján az általuk kibocsátott anyagból álló porfelhőket is képes lesz a távcső észlelni, melyek a Földdel ütközve a meteorhullásokat okozzák (maguk a porfelhők egyes meteorrajoknak feleltethetők meg). Ezek egy része ismert üstökösökhöz köthető, de valószínűleg a már régebben megsemmisült, így nem is ismert üstökösök pályáján keringő porfelhők felfedezésére is van kilátás.
SDL – Space Dynamics Lab, Utah - tudományos műszerek, távcső építése
BATC – Ball Aerospace & Technology Corporation - a műhold építése
IPAC – Infrared Processing and Analysis Center - elemzi, archiválja és szolgáltatja a kinyert tudományos adatokat
UCB – University of California, Berkeley - oktatási és közönségszolgálati tevékenység
Küldetés
A WISE által készített első kép, a Carina csillagkép Tejúthoz közeli részéről
A műhold fő műszerét jelentő infravörös távcső építését 2009 májusában fejezte be a Space Dynamics Laboratory, ők szállították Boulderbe, a Ball Aerospace céghez, amely a műhold többi részét építi. A hold felbocsátására december 2009. december 14-én került sor, a távcsövet védő kupakot 29-én 22:30 UTC-kor dobták le.
A műhold jó műszaki állapota miatt tervezték a program további három hónapos meghosszabbítását, a hűtőközeg elfogyása után felmelegedő távcső négy csatornájából kettő ugyanis használható marad, de a további 6,5 millió dollárba kerülő „Hot WISE” programot a NASA tudományos tanácsadó testülete 2010 májusában elutasította. 2011. február 17-én szakították meg programot (a műholdat hibernálták), miután a további hosszabbításra már nem jutott pénz. A WISE felmérésének előzetes adatait 2011 tavaszán, a program által megfigyelt égitestek adatait tartalmazó teljes katalógust egy évvel később tervezték nyilvánosságra hozni.
2013 decemberében a NASA újratervezte a küldetést. A Neowise (Near Earth Object) programot elsősorban Föld-közeli objektumok kutatására használták, ezzel segítve a bolygót érő fenyegetések kivédést. Az újraindítást követő tíz évben 1,45 millió infravörös mérést hajtott végre 44 000 naprendszeri égitesten. 3000 Föld-közeli objektumot figyelt meg, ebből 215-re talált rá elsőként, így a Neowise üstökösre is. A műhold 2024 november 1-jén belépett a Föld légkörébe és elégett.
Eredmények
2010 júliusáig 25000 új aszteroidát fedezett fel, ezek közül 90 potenciális veszélyt jelent a Földre nézve. Kb. egy tucat üstökös pályáját határozta meg. A küldetés idejének ez még csak a felét jelenti, mert legalább ennyi ideig még lesz elegendő folyékony hidrogén hűtőközeg (ez a számítások szerint valamikor 2010 novemberében fogy el). A küldetés még azután is folytatódik a négy hullámhossz közül kettőben, ha a hűtés megszűnése miatt a hőmérséklet 72kelvinre emelkedik.
A NASA 2011 szeptember végi közlése szerint a Naprendszerben kisebb a kisbolygók száma a korábban becsült értékeknél. A korábbi adatok szerint 35000-ra becsülték a közepes méretű aszteroidák számát, a NEOWISE ezt 19500-ra teszi.
A Földre veszélyes kisbolygók (angol rövidítéssel: PHA, potentially hazardous asteroid) számát 4700-ra becsülik (± 1500). Ezek átmérője nagyobb, mint 100 méter és pályájuk 8 millió km-en belül megközelíti a Föld pályáját. 2012-ben ezen objektumok közül csak 20-30%-nak ismert a pályája. A darabszám a korábbi becsléseknél pontosabb.
Egyesült Államok
NASA
