| Wolf WR1-4 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Walter Wolf Racing |
| Előző | Wolf-Williams FW05 |
| Következő | Wolf WR5 |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | alumínium monocoque |
| Motor | Ford-Cosworth DFV 3L V8 szívó |
| Váltó | Hewland 6 sebességes manuális |
| Tömeg | 585 kg |
| Üzemanyag | FINA |
| Gumik | Goodyear |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | Walter Wolf Racing Theodore Racing |
| Pilóták | |
| Első verseny | |
| Utolsó verseny | |
| Futott versenyek | 27 |
| Győzelmek | 3 |
| Dobogós helyezések | 10 |
| Edzéselsőségek | 1 |
| Leggyorsabb körök | 2 |
A Wolf WR1 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Walter Wolf Racing csapat tervezett és versenyeztetett az 1977-es és az 1978-as Formula–1 világbajnokság során (utóbbi évben a Theodore Racing is versenyeztette). 1977-ben és 1978-ban versenyzője Jody Scheckter volt, valamint 1978-ban egy futam erejéig Bobby Rahal, a Theodore Racingnél pedig Keke Rosberg. Az autó híressé vált, mint egy csapat olyan versenygépe, amely rögtön az első futamát megnyerte.
1976-ban a kanadai üzletember Walter Wolf felvásárolta a Frank Williams Racing Cars 60 százalékát, azzal, hogy Frank Williams megmaradt volna csapatfőnöknek. Csakhogy ő 1977 elején inkább fogta magát és megalapította saját csapatát, a Williams Grand Prix Engineeringet. Mivel a csapat az előző évben egy átnevezett Hesketh 308C-vel versenyzett, Wolf úrnak gyorsan össze kellett verbuválnia egy csapatot, akik megtervezik az új kasztnit. A főtervező a korábban a Heskethnél dolgozó Harvey Postlethwaite volt, aki igencsak jó munkát végzett, ugyanis általános meglepetésre a Wolf volánja mögött Jody Scheckter rögtön megnyerte az első versenyüket, az 1977-es argentin nagydíjat. Ráadásul még abban az idényben két újabb futamgyőzelem is összejött: az egyik Monacóban, a másik a csapat hazai versenyének számító Kanadában. Monacóban és Japánban két leggyorsabb kört is szerezni tudott. Ennek köszönhetően Scheckter világbajnoki második lett 1977-ben, a csapat pedig konstruktőri negyedik.
1977-ben az autóból négy altípus épült, kisebb különbségekkel. A WR1 volt, ami a szezon előtt már elkészült, a WR2 az első futamra, a WR3 pedig már márciusban bevetésre készen állt. Ez utóbbi volt, amelyikkel a legtöbb versenyt teljesítették. Az év végén egy WR4 is készült, amit pedig 1978-ra vittek tovább. Azonban ekkor már megjelentek a sportágban a szívóhatást (ground effect) kihasználó autók, amik a WR4-est azonnal elavulttá tették. Emiatt aztán a Wolf csapat csak az idény elején használta, helyette a Theodore Racing mint privát csapat vetette be. Keke Rosberg mindössze egyetlen célbaérést produkált vele. Az 1978-as kanadai nagydíjon Bobby Rahal próbálkozott még indulni vele.
(félkövérrel jelölve a pole pozíció, dőlt betűvel a leggyorsabb kör)
| Év | Csapat | Kasztni | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | Pontok | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1977 | Walter Wolf Racing | WR1
WR2 WR3 |
ARG | BRA | RSA | USW | ESP | MON | BEL | SWE | FRA | GBR | GER | AUT | NED | ITA | USA | CAN | JPN | 55 | 4. | |
| Jody Scheckter | 1 | KI | 2 | 3 | 3 | 1 | KI | KI | KI | KI | 2 | KI | 3 | KI | 3 | 1 | 10 | |||||
| 1977 | Walter Wolf Racing | WR1
WR4 |
ARG | BRA | RSA | USW | MON | BEL | ESP | SWE | FRA | GBR | GER | AUT | NED | ITA | USA | CAN | 24* | 5. | ||
| Jody Scheckter | 10 | KI | KI | KI | 3 | |||||||||||||||||
| Bobby Rahal | KI | |||||||||||||||||||||
| Theodore Racing | WR3
WR4 |
Keke Rosberg | 10 | NR | KI | NPK |