Wolf WR1

Wolf WR1-4
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóWalter Wolf Racing
ElőzőWolf-Williams FW05
KövetkezőWolf WR5
Műszaki adatok
Vázszerkezetalumínium monocoque
MotorFord-Cosworth DFV 3L V8 szívó
VáltóHewland 6 sebességes manuális
Tömeg585 kg
ÜzemanyagFINA
GumikGoodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)Walter Wolf Racing
Theodore Racing
PilótákDél-Afrika 1928-1994 Jody Scheckter
Finnország Keke Rosberg
Első versenyArgentína 1977-es Formula–1 argentin nagydíj
Utolsó versenyKanada 1978-as Formula–1 kanadai nagydíj
Futott versenyek27
Győzelmek3
Dobogós helyezések10
Edzéselsőségek1
Leggyorsabb körök2

A Wolf WR1 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Walter Wolf Racing csapat tervezett és versenyeztetett az 1977-es és az 1978-as Formula–1 világbajnokság során (utóbbi évben a Theodore Racing is versenyeztette). 1977-ben és 1978-ban versenyzője Jody Scheckter volt, valamint 1978-ban egy futam erejéig Bobby Rahal, a Theodore Racingnél pedig Keke Rosberg. Az autó híressé vált, mint egy csapat olyan versenygépe, amely rögtön az első futamát megnyerte.

Áttekintés

1976-ban a kanadai üzletember Walter Wolf felvásárolta a Frank Williams Racing Cars 60 százalékát, azzal, hogy Frank Williams megmaradt volna csapatfőnöknek. Csakhogy ő 1977 elején inkább fogta magát és megalapította saját csapatát, a Williams Grand Prix Engineeringet. Mivel a csapat az előző évben egy átnevezett Hesketh 308C-vel versenyzett, Wolf úrnak gyorsan össze kellett verbuválnia egy csapatot, akik megtervezik az új kasztnit. A főtervező a korábban a Heskethnél dolgozó Harvey Postlethwaite volt, aki igencsak jó munkát végzett, ugyanis általános meglepetésre a Wolf volánja mögött Jody Scheckter rögtön megnyerte az első versenyüket, az 1977-es argentin nagydíjat. Ráadásul még abban az idényben két újabb futamgyőzelem is összejött: az egyik Monacóban, a másik a csapat hazai versenyének számító Kanadában. Monacóban és Japánban két leggyorsabb kört is szerezni tudott. Ennek köszönhetően Scheckter világbajnoki második lett 1977-ben, a csapat pedig konstruktőri negyedik.

1977-ben az autóból négy altípus épült, kisebb különbségekkel. A WR1 volt, ami a szezon előtt már elkészült, a WR2 az első futamra, a WR3 pedig már márciusban bevetésre készen állt. Ez utóbbi volt, amelyikkel a legtöbb versenyt teljesítették. Az év végén egy WR4 is készült, amit pedig 1978-ra vittek tovább. Azonban ekkor már megjelentek a sportágban a szívóhatást (ground effect) kihasználó autók, amik a WR4-est azonnal elavulttá tették. Emiatt aztán a Wolf csapat csak az idény elején használta, helyette a Theodore Racing mint privát csapat vetette be. Keke Rosberg mindössze egyetlen célbaérést produkált vele. Az 1978-as kanadai nagydíjon Bobby Rahal próbálkozott még indulni vele.

Eredmények

(félkövérrel jelölve a pole pozíció, dőlt betűvel a leggyorsabb kör)

Év Csapat Kasztni Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Pontok Helyezés
1977 Walter Wolf Racing WR1

WR2 WR3

ARG BRA RSA USW ESP MON BEL SWE FRA GBR GER AUT NED ITA USA CAN JPN 55 4.
Jody Scheckter 1 KI 2 3 3 1 KI KI KI KI 2 KI 3 KI 3 1 10
1977 Walter Wolf Racing WR1

WR4

ARG BRA RSA USW MON BEL ESP SWE FRA GBR GER AUT NED ITA USA CAN 24* 5.
Jody Scheckter 10 KI KI KI 3
Bobby Rahal KI
Theodore Racing WR3

WR4

Keke Rosberg 10 NR KI NPK