| Zloch Gyula | |||||||||
| Személyes adatok | |||||||||
| Születési dátum | 1899. január 13. | ||||||||
| Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||
| Halálozási dátum | 1945. július 18. | ||||||||
| Halálozási hely | Budapest, | ||||||||
| Sírhely | Fiumei úti sírkert | ||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||
| Poszt | fedezet | ||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
| Válogatottság | |||||||||
| |||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
Zloch Gyula (Zalatnai, Zalatnay) (Budapest, 1899. január 13. – Budapest, Józsefváros, 1945. július 18.) magyar válogatott labdarúgó, fedezet, műszerész segéd, a székesfővárosi gázművek művezetője.
A 33 FC labdarúgója volt. 1916–1926 között hét idényt töltött a legmagasabb osztályban.
Az amatőr-professzionalista szétválasztás idején nem tudta elcsábítani az anyagi érdek s bár szerény életviszonyok között éli munkás életét, mégis ott maradt régi klubjában az amatőrök között.
Az 1930-as évek elején már kevesebbet játszott, am amikor klubjának szüksége volt rá, visszatért.
Bizonyára sokan emlékeznek még a Harihárom népszerű középfedezetére, az elpusztíthatatlan szívósságú játékosra, aki kopasz fejével mindig ott volt, ahol legforróbb volt a küzdelem. Amióta Budai 11 lett a Hariháromból, Zloch eltűnt a nagy futballközönség szemei elől, megmaradt az amatőr "33" FC-ben, s minthogy közben néhány esztendő lerakódott a vállaira, egyre kevesebbet futballozott itt is. Az idén azonban bajba került a "33" FC, ott állt a kiesés szélén s mindenki biztosra vette, hogy kiesik a második osztályba. Vasárnap volt a sorsdöntő meccs, az UTE ellen s ezen a mérkőzésen a lila-fehérek mentek favoritszámba. "Az öreg" Zloch a nagy mérkőzésre újra beállt a csapatba és játszott úgy, ahogy csak a régi futballisták tudnak játszani: – szívvel, lélekkel… Fáradhatatlan volt, küzdött a régi szívósságával, gólt rúgott és a csapata megnyerte a mérkőzést, bennmarad az első osztályban.
Lelkiismeretes, jól szerelő és fejelő játékos volt, aki az átadásokban hibázott néha. Szívóssága miatt mind a három fedezet poszton helyt állt.
1919–1925 között négy alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban.
Zloch János evangélikus, verbőci születésű vízvezeték felügyelő és a budapesti római katolikus Schwarzenberger Karolina fia. 1923. április 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Moik Herminnel. A gyermek az apa vallását követte, majd 1917-ben áttért a római katolikus vallásra. Zloch családi nevét 1934-ben Zalatnaira változtatta.
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 1919. október 5. | Bécs, WAC-Platz | Ausztria |
2 – 0 | barátságos | - | ||
| 1920. május 14. | Pforzheim | Dél-Németország |
0 – 1 | barátságos | - | |||
| 2. | 1920. október 24. | Berlin, Deutsches Stadion | Németország |
1 – 0 | barátságos | - | ||
| 3. | 1922. július 13. | Helsinki | Finnország |
1 – 5 | barátságos | - | ||
| 4. | 1925. október 4. | Budapest, Üllői úti pálya | Magyarország |
0 – 1 | barátságos | - | ||
| Összesen | 4 | mérkőzés | 0 | gól | ||||