Barrow AFC

Barrow
Csapatadatok
Teljes csapatnévBarrow Association Football Club
BecenévThe Bluebirds,
The Ziggers (az 1970-es évek előtt)
SzékhelyBarrow-in-Furness, Anglia
Alapítva1901
Klubszínekkék, fehér
StadionHolker Street
(5045 férőhelyes)
VezetőedzőAnglia David Dunn
ElnökAnglia Paul Hornby
BajnokságAnglia League Two
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
Barrow honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Barrow témájú médiaállományokat.

A Barrow Association Football Club egy angol labdarúgócsapat, melyet 1901-ben alapítottak, és székhelye Barrow-in-Furnessben, Cumbria megyében található. A klub az EFL League Two-ban, az angol negyedosztályban szerepel. 1909 óta hazai mérkőzéseit a Holker Street stadionban játssza, mely a városközpont közelében, a barrowi vasútállomástól körülbelül 1 km-re található.

Eleinte a Lancashire Combination nevű területi bajnokságban szerepelt, majd 1921-ben a Football League tagja lett, és 1967-ig a liga legalsó osztályában szerepelt, majd a negyedosztályban elért harmadik helyezésével feljutott a harmadosztályba. A csapat a legjobb helyezését a ligában az 1967/68-as szezonban érte el, amikor a harmadosztály nyolcadik helyén végzett. Teljesítménye azonban hamar visszaesett, és az 1971/72-es idény végén kiszavazták a Football League-ből. A Barrow ezután 48 egymást követő szezont töltött a ligán kívüli bajnokságok két legmagasabb osztályában, azaz az ötöd- és hatodosztályban. A csapat 1990-ben és 2010-ben megnyerte a legrangosabb ligán kívüli kupasorozatot, az FA Trophyt. 2020-ban az ötödosztály bajnokaként visszajutott a Football League-be.

A klub hivatalos színei a kék és a fehér, melyek kombinációja és egymáshoz képesti aránya az évek során gyakran változott. A csapat legmagasabb hazai nézőszáma 16 874 fő volt, egy Swansea Town elleni 1954-es mérkőzésen, az FA Kupa harmadik fordulójában.

Klubtörténet

Korai évek

A Barrowt 1901. július 16-án alapították, és eleinte a Strawberry Groundon játszott, mielőtt az Ainslie Streetre, majd a Little Parkba költözött volna. 1903-ban felvételt nyert a Lancashire Combination másodosztályába, majd 1908-ban feljutott a területi bajnokság élvonalába. A klub a következő évben költözött a Holker Street stadionba, melyet jelenleg is használ. Az 1920/21-es szezonban megnyerte a Lancashire Combination első osztályát, a következő idényben pedig alapító tagja lett a Football League Third Division North-nak, a Football League harmadosztályának északi csoportjának.

A Football League-ben töltött évek

A Barrow a Football League-ben töltött első évei alatt gyengén szerepelt. A második világháború előtt a legjobb eredménye egy ötödik helyezés volt, melyet az 1931/32-es szezonban ért el. A háború után a csapat továbbra is a liga legalacsonyabb osztályában szerepelt, majd az 1958/59-es évadban alapító tagja lett a Football League Division Fournak, vagyis a Football League negyedosztályának. Az 1950-es években az FA Kupában többször is jól szerepelt a Barrow. Az 1953/54-es szezonban a harmadik fordulóig jutott, ahol hazai pályán 2-2-es döntetlent játszott a Swansea Townnal. A mérkőzésre 16 874 néző látogatott ki, ami mindmáig a Barrow legmagasabb hazai nézőszáma. Néhány évvel később, az 1958/59-es kiírásban ismét a harmadik fordulóig jutott a klub, ahol hazai pályán 4-2-es vereséget szenvedett az aktuális angol bajnoktól, a Wolverhampton Wandererstől.

Az 1966/67-es szezonban a Barrow Don McEvoy irányítása alatt a harmadik helyen végzett, és feljutott a harmadosztályba. A következő idényben már Colin Appleton volt a menedzser, aki a nyolcadik helyen zárta a szezont a klubbal, ami mindeddig a csapat legjobb eredménye a Football League-ben. Az 1968/69-es szezonban a Barrow egy napig a harmadosztály tabellájának élén állt, ami jelenleg is klubrekordnak számít a bajnoki helyezéseket tekintve. A csapat három évig maradt a harmadosztályban, mielőtt 1970-ben kiesett volna a negyedosztályba. A pénzügyi nehézségek és a gyenge szereplés miatt 1971-ben és 1972-ben is szavazással döntöttek arról, hogy a klub maradhat-e a Football League-ben. A második alkalommal a csapatot kiszavazták a ligából, és a Hereford United került a helyére. Az első szavazáson mindkét klub 26-26 szavazatot kapott, a másodikat azonban a Hereford nyerte 29-20 arányban. Az indoklásnál három fő tényezőt emeltek ki: a Barrow földrajzi elszigeteltségét a többi csapathoz képest, a Hereford United FA Kupa-győzelmét a Newcastle United ellen, illetve azt a tényt, hogy a Barrow vezetősége salakmotorpályát építtetett a pálya köré a Holker Streeten, hogy az abból származó bevételekkel próbáljon javítani a klub anyagi helyzetén. A csapat az 1972/73-as szezont a Northern Premier League-ben kezdte meg, miután 51 évet töltött a Football League-ben.

Visszatérés a Football League-en kívüli bajnokságokba

Colour-coded line graph
A Barrow bajnoki helyezései 1922 óta

Annak érdekében, hogy felvételt nyerjen a Northern Premier League-be, a Barrownak meg kellett ígérnie, hogy lebontja a salakmotorpályát a Holker Streeten. Erre végül csak 1974-ben került sor. A csapat a korlátozott anyagi lehetőségei miatt gyengén szerepelt a bajnokságban. 1979-ben meghívták, hogy csatlakozzon az új Alliance Premier League-hez, a ligán kívüli bajnokságok legfelső osztályához. 1981-ben megnyerte a Lancashire FA Challenge Trophyt (ez volt a klub első sikere ligán kívüli csapatként, a Lancashire Combination 1921-es megnyerése óta), két évvel később azonban kiesett a Alliance Premier League-ből. Egy évvel később Vic Halom menedzser vezetése alatt a Barrow a Northern Premier League bajnokaként egyből visszajutott, de 1986-ban ismét kiesett. Közvetlenül a kiesés előtt a vezetőség Ray Wilkie-t nevezte ki vezetőedzővé, aki a ligán kívüli bajnokságokban elért sikereivel a csapat legendás alakjává vált.

A Barrow többször is közel állt a feljutáshoz, majd az 1988/89-es idényben bajnokként végzett a Northern Premier League-ben, így feljutott az immár Vauxhall Conference néven futó ötödosztályba. A pályára lépések és a gólok száma szempontjából is csúcstartónak számító Colin Cowperthwaite-tel felálló csapat a feljutást követő első két szezonjában a 10., majd a 14. helyet szerezte meg. A bajnokságban elért sikerek mellett Wilkie a kupákban figyelemre méltó eredményeket produkált a klubbal. 1988-ban a Barrow eljutott az FA Trophy kétmérkőzéses elődöntőjéig, ahol az Enfielddel szemben kiesett. Az első mérkőzést a Holker Streeten rendezték, 6002 néző előtt, ami klubrekord a Barrow ligán kívüli szereplését tekintve. A következő évben az FA Kupa első köréig jutott a csapat, ahol 3-1-re kikapott a Rotherham United ellen.

1990-ben megnyerte az FA Trophyt, miután a Wembleyben rendezett döntőn legyőzte a Leek Townt. Ez volt a két gólt szerző Kenny Gordon utolsó mérkőzése szülővárosa csapatának színeiben, mielőtt Ausztráliába emigrált volna. A kupagyőztes csapat másik említésre méltó játékosa Kenny Lowe volt, aki a döntő után akkoriban klubrekordnak számító 40 000 fontért a Barnethez igazolt. A következő szezonban a Barrow a ligán kívül töltött időszaka során először eljutott az FA Kupa harmadik fordulójáig, ahol idegenben 1-0-ra kikapott a harmadosztályban jól teljesítő Bolton Wandererstől.

Wilkie-nek egészségügyi problémái miatt le kellett mondania a vezetőedzői posztról az 1991/92-es szezon során. A Barrow visszaesett a Northern Premier League-be, Cowperthwaite pedig 704 mérkőzés és 282 gól után bejelentette a visszavonulását. Wilkie 1992 decemberében, 56 évesen elhunyt, és a Holker Street stadion melletti utat a tiszteletére Wilkie Roadra keresztelték.

A válságos 1990-es évek

Wilkie távozását és a kiesést követően a csapat három középszerű szezont futott a Northern Premier League-ben. 1995 februárjában a klubot felvásárolta egy bokszpromóciós céget vezető üzletember, Stephen Vaughan. Vaughan komoly összegeket fektetett a klubba, felépített egy csak ülőhelyeket tartalmazó lelátót, illetve ötödosztályú szintű játékosokat igazolt. A Barrow az 1997/98-as szezonban Owen Brown irányítása alatt feljutott az ötödosztályba.

Vaughant – aki kapcsolatban állt egy hírhedt liverpooli drogkereskedővel, Curtis Warrennel – pénzmosás gyanújával vizsgálták a hatóságok, de vádat nem emeltek ellene. 1998-ban Vaughan elhagyta a klubot, amivel megszűnt az addigi működést biztosító anyagi támogatás. Kiderült, hogy a Holker Street stadiont (a Barrow legfőbb értékét) 410 000 fontért megvásárolta a Northern Improvements, egy olyan vállalat, melyhez Vaughant anyagi érdekek fűzték. 1999 januárjában kötelező felszámolási eljárás indult a klub ellen, és egy felszámolóbiztost bíztak meg annak vezetésével, a stadion körüli tulajdonlási viták megoldódásáig. A klub tagjai egy vállalatot alapítottak, hogy azon keresztül biztosítsák a csapat anyagi támogatását.

Bár a Barrownak 1999 nyarán sikerült elkerülnie a kiesést, a vezetésbeli szabálytalanságok miatt kizárták az ötödosztályból. Az Angol labdarúgó-szövetség segítségével a csapatot hosszas vita után, a bajnokság megkezdése után egy hónappal felvették a Northern Premier League-be. Bár a viszontagságos időszak alatt a játékoskeret szinte teljesen lecserélődött, Kenny Lowe vezetőedzőnek sikerült benntartania a Barrowt. A teljesítmény javult a következő néhány évben, de a klub továbbra is csődgondnokság alatt állt. A 2003/04-es szezonban a második, a 2004/05-ös szezonban pedig a harmadik helyen végzett a csapat, éppen csak lemaradva az ötödosztályba való feljutásról. A Holker Street körüli tulajdonosi viták 2002 augusztusára oldódtak meg, és a tagok által alapított vállalat megvásárolta azt a felszámolótól.

A 2004/05-ös szezonban a Barrow ismét alapító tagja lett egy bajnokságnak, a National League North-nak (hatodosztály, északi csoport), mely a Northern Premier League helyett jött létre.

Visszatérés az ötödosztályba

A következő két szezonban mutatott gyenge teljesítmény miatt az akkori menedzsert, Lee Turnbullt menesztették, és Phil Wilson került a helyére. 2006. november 11-én a csapat hátvédje, James Cotterill egy FA Kupa-mérkőzésen szándékosan megütötte a Bristol Rovers támadóját, Sean Rigget, akinek két helyen eltört az állkapcsa. Az esetért Cotterillt később letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

2007. november 17-én Wilsont is menesztették. Bár két nappal korábban a csapat bravúros 1-1-es döntetlent ért el a Bournemouth ellen az FA Kupában, a bajnokságban gyengén szerepelt. A vezetést három játékosra, Paul Jonesra, David Baylissre és Darren Sheridanre bízták. Egy sor jó eredmény után Baylisst és Sheridant kinevezték játékos-menedzserré, Jones peding csapatkapitány lett. Az új edzőpáros a decemberi 20. helyről a szezon végére az 5. helyig vezette a csapatot, ezzel kiharcolva a részvételt a feljutásért vívott rájátszásban. Az elődöntőben a Barrow összesítésben 4-0-ra legyőzte a Telford Unitedet, és a döntőt is megnyerte a Staybridge Celtic ellen, így feljutott az ötödosztályba.

A következő szezon első néhány hetében vezette az ötödosztály tabelláját, de visszaesett a teljesítménye, és 2009 januárjára a kiesőzóna közelébe került. Az FA Kupa második fordulójában 2-1-re legyőzte a Brentfordot, ami 1972 óta a csapat első győzelme volt egy Football Leauge-ben szereplő klub ellen. A következő körben az akkor a Premier League-ben szereplő Middlesbrough ejtette ki, 2-1-es végeredménnyel. 7000 Barrow-szurkoló látogatott ki a Riverside Stadionba, ami az addigi legnagyobb vendégszurkoló-létszám volt a stadion történetében. A sikeres kupaszereplés 250 000 fontos bevételt jelentett a klubnak, amit főleg a játékoskeret fejlesztésére költött. A huszadik helyen végezve végül bennmaradt az ötödosztályban.

A megerősített kerettel felálló Barrow gyengén kezdte a szezont, de később jó sorozatot produkált, és 16 mérkőzés alatt mindössze egyszer kapott ki, és az FA Kupa harmadik köréig is eljutott. A 2010. január 2-án rendezett kupatalálkozón a csapat az élvonalbeli Sunderland ellen lépett pályára, és idegenben 3-0 arányú vereséget szenvedett. A meccsre 7500 vendégszurkoló látogatott el. Az FA Trophy elődöntőjében a Barrow kettős győzelmet aratott a Salisbury City felett, a Wembleyben rendezett döntőn pedig legyőzte a Stevenage-et, amivel máig az egyetlen csapat, mely a régi és az új Wembleyben is megnyerte az FA Trophyt. A szezon utolsó napján az ötödosztályban való bennmaradását is sikerült bebiztosítania.

A 2010/11-es szezon kevésbé sikeres szereplést hozott. A csapat az idény utolsó meccsén 2-0-ra legyőzte a Hayes & Yeadinget, amivel a 18. helyen végzett, és kivívta a bennmaradást. Az FA Trophy-címét nem sikerült megőriznie, mivel egy 3-2-es vereséggel kiesett az egy osztállyal alacsonyabban szereplő Guiseley ellen. A következő évad már némileg sikeresebb volt, a csapat a 13. helyen zárt. 2012 februárjában Darren Sheridan közös megegyezéssel távozott a játékos-menedzseri posztról, és Dave Bayliss maradt az egyedüli vezetőedző.

A következő szezonban a klub kiesett az ötödosztályból, miután 2013. április 13-án 2-1-re kikapott a Cambridge Unitedtől. November 5-én Bayliss közös megegyezéssel távozott, és helyét december 10-én Darren Edmondson vette át, mint megbízott menedzser. A Barrow nem tudott azonnal visszajutni az ötödosztályba, a Conference North 11. helyén végzett.

Felvásárlás

Players on the pitch, with the grandstand in the background
Blackpool-játékosok melegítenek a Holker Streeten egy Barrow elleni barátságos meccs előtt, 2019 nyarán.

2014. május 1-jén a Barrow bejelentette, hogy a tagok szavazással úgy döntöttek, hogy a dallasi üzletember, Paul Casson felvásárolhatja a klubot. Casson célja az ötödosztályba való azonnali feljutás volt, amit sikerült is elérni, hiszen a 2014/15-ös szezonban a csapat bajnok lett a Conference North-ban, miután az utolsó fordulóban 3-2-re legyőzte a Lowestoftot.

2015 novemberében a vezetőség menesztette Edmondsont, miután egy gyenge széria után a Barrow a tabella középső régiójába került, és az FA Kupából is kiesett az AFC Fylde ellen. Paul Cox lett az új menedzser, aki korábban a Mansfield Townnál és a Torquay Unitednél is dolgozott.

2017. szeptember 20-án a pályaedző, Micky Moore lett a Barrow új vezetőedzője. Kevesebb mint egy hónappal később távoznia kellett, amikor a csapat kikapott a Shaw Lane-től az FA Kupa negyedik selejtezőkörében. A korábban a Forest Green Roverst irányító Ady Pennock ült a helyére, aki a 20. helyet érte el a csapattal, ezzel éppen elkerülve a kiesést.

2018. június 15-én a Blackpool és a Chesterfield egykori hátvédje, Ian Evatt vette át a csapat irányítását. Október 24-én Casson bejelentette, hogy lemond az elnöki posztról és eladja a klubot. Helyét az igazgató, Paul Hornby vette át. Evatt a 2019/20-as szezonban bajnok lett a csapattal, így feljuttatta azt a negyedosztályba. Az idény után Evatt a Bolton Wanderershez távozott, és David Dunn lett a Barrow vezetőedzője.

Klubszínek és címer

A Barrow jelenlegi hivatalos klubszínei a kék és a fehér. A kezdetekben fekete-fehér csíkos mezben játszott a csapat, de 1912-ben már kék mezben és fehér rövidnadrágban léptek pályára a játékosok. 1939 és 1959 között a kék mezen fehér V alakú minta volt látható. A Barrow szerelésén az évek során hol a kék, hol a fehér volt az uralkodó szín, és időnként csíkok és egyéb minták is megjelentek a mezén. A 2001/02-es szezonban fekete-fehér csíkos mezben játszotta a hazai meccseit a csapat, ezzel ünnepelve a csapat százéves fennállását.

A csapat címerében egy méh és egy nyíl, egy tengeralattjáró, egy vörös rózsa és egy labda található. A méh és a nyíl Barrow-in-Furness település címerében is megtalálható, aminek oka, hogy a méh és a nyíl szavak angol megfelelői ("bee" és "arrow") némi szójáték után kiadják a "Barrow" szót. A tengeralattjáró a település hajóiparát, a vörös rózsa pedig Lancashire-t szimbolizálja.

Stadion

Holker Street stadium grandstand
A Holker Street stadion

A Holker Street 1909 óta a Barrow otthona. Korábban a Hindpool pályája is volt, és szeméttelepként is szolgált. A Barrow az első itt játszott hazai mérkőzését 5-2-re megnyerte az Eccles Borough ellen. A stadiont fokozatosan fejlesztették, és a második világháború utánra már négy teljesen fedett lelátóval rendelkezett. Az eddigi legnagyobb nézőszáma 16 784 fő volt, egy Swansea Town elleni 1954-es FA Kupa-meccsen. 1963-ban a pályát reflektorokkal szerelték fel. Az 1970-es években salakmotorversenyeket is rendeztek itt, a versenypálya kialakításához le kellett bontani a korábban egy tűzesetben megsérült Steelworks End lelátót és a többi lelátó első sorait, valamint kissé át kellett helyezni a labdarúgópályát. A salakmotorpálya megszüntetésekor a labdarúgópálya visszakerült az eredeti helyére, új szabadidőközpontot kapott a stadion, ahol többek között fallabdázásra is lehetőség van.

Stephen Vaughan tulajdonlása alatt a Wilkie Road felőli oldalon épült egy körülbelül 1000 férőhelyes, kizárólag ülőhelyeket kínáló lelátó, mely 2017-ben a Brian Arrowsmith-lelátó nevet kapta. A másik jelentős változtatás az volt, hogy a Holker Street felőli lelátókról lekerült a balesetveszélyes tetőszerkezet. A pálya három oldalán találhatók lelátók, és a szurkolók elmondása szerint a stadion "tradicionális", a régi pályákra jellemző érzetet nyújt. A Brian Arrowsmith-lelátó a pálya középvonalánál helyezkedik el. Jelenleg a Brian Arrowsmith-lelátóval szembeni Popular Side az egyetlen tetővel rendelkező lelátó.

Játékosok

Jelenlegi keret

2020. november 28. szerint

# Poszt Név
1 ENG K Joel Dixon
2 ENG V Connor Brown
3 ENG V Patrick Brough
4 ENG KP Jason Taylor
5 ENG V Matthew Platt
6 ENG V Sam Hird
7 ENG KP Callum Gribbin
8 ENG KP Mike Jones
9 ENG CS Scott Quigley
10 ENG KP Lewis Hardcastle (csk)
11 ENG KP Josh Kay
12 ENG K Josh Lillis
14 WAL V James Jones
16 AUS KP Tom Beadling
# Poszt Név
17 ENG CS Morgan Penfold
18 FRA V Yoan Zouma
19 ENG V Scott Wilson
20 ENG CS Dior Angus
21 ENG K Scott Moloney
22 ENG CS Jack Hindle
23 ENG CS Courtney Baker-Richardson
24 RSA V Kgosi Ntlhe
25 ENG CS Harrison Biggins (kölcsönben a Fleetwood Towntól)
26 FRA CS Dimitri Sea
27 ENG V Bradley Barry
28 ENG KP Chris Taylor
29 ENG CS Jayden Reid (kölcsönben a Birmingham Citytől)
33 ENG CS Luke James

Sikerek

Klubrekordok

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 Barrow The Beautiful History.
  2. 1 2 3 Yelland, Phil. Chapter 1: In The Beginning Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Brief History of Barrow AFC.
  3. ↑ Yelland, Phil. Chapter 2: Into the League Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Brief History of Barrow AFC.
  4. ↑ Yelland, Phil Chapter 3: Post War Struggles and Cup Ties Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Brief History of Barrow AFC.
  5. 1 2 3 4 Yelland, Phil Chapter 4: To Division Three And Back To Non League Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Brief History of Barrow AFC.
  6. ↑ Twydell, Dave (2001). Denied F.C. The Football League Election Struggles. Harefield, Middlesex: Yore Publications. 22. o. ISBN 1874427984.
  7. ↑ Gone But Not Forgotten (Part 4) Archiválva 2015. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Twohundredpercent.net. 07–08–07.
  8. ↑ Willis.S (2007) 'Division Four 1971–72' Archiválva 2010. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben., When Saturday Comes no.244, June 2007.
  9. ↑ Holker Street Newsletter 1674 2 March 2006.
  10. ↑ Yelland, Phil Chapter 5: Fighting For Survival Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Brief History of Barrow AFC.
  11. ↑ Yelland, Phil Chapter 6: Making Progress Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Brief History of Barrow AFC
  12. 1 2 Yelland, Phil Chapter 7: The Wilkie Years Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Brief History of Barrow AFC
  13. 1 2 The highlight of my career Archiválva 2012. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben., North West Evening Mail, 6 May 2010.
  14. ↑ Barrow AFC's 1990 FA Trophy Heroes Reunited at Wembley
  15. ↑ Turnbull, Simon The real Barrow boys The Independent. 12–11–00.
  16. ↑ Obituary: Ray Wilkie The Independent. 03–12–92.
  17. 1 2 3 4 5 6 Conn.D (2009) 'Chester City owner told by FA to surrender his majority shares', The Guardian, 18 November 2009.
  18. 1 2 3 4 5 6 7 Conn, David (2002) 'Barrow's hate figure moves in at Chester', The Independent, 2 November 2001.
  19. 1 2 Conn.D (2001) David Conn: Barrow's case exposes hole in ownership rule Archiválva 2011. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, The Independent, 23 November 2001.
  20. ↑ Horrie.C (2002) Footie goes back to drawing board, The Observer, 28 April 2002.
  21. ↑ Sweeney.J (2000) 'Cocky', The Observer, 14 May 2000.
  22. 1 2 3 Robson.K (1999) 'Unfair dismissal' Archiválva 2010. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben., When Saturday Comes, vol.149, July 1999.
  23. ↑ "Barrow - Historical Football Kits". www.historicalkits.co.uk. Hozzáférés: 2020. július 18.
  24. ↑ "FA Cup assault footballer jailed". BBC Online. 2007. január 11. Hozzáférés: 2008. június 19.
  25. ↑ "Blue Square North/South play-offs". BBC Sport Online. 2008. május 11. Hozzáférés: 2008. június 19.
  26. 1 2 'Barrow boys are brought back to earth', The Guardian, 4 January 2009.
  27. ↑ Nothing sheepish about Barrow's approach to Sunderland despite Shaun', The Guardian, 1 January 2010.
  28. ↑ Clarke, Ron (2010. január 3.). "Fraizer Campbell strikes roll out Barrow for Sunderland in FA Cup". The Times. London. 2010. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. január 4.
  29. ↑ Brave Barrow AFC give their all in Sunderland defeat Archiválva 2012. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben., North West Evening Mail, 4 January 2010.
  30. ↑ Barrow 2–0 Hayes & Yeading, BBC sport, 30 April 2011.
  31. ↑ It's a knockout – Trophy holders Barrow crash out Archiválva 2012. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben., North West Evening Mail, 13 December 2010.
  32. ↑ "Result of the members vote". Barrow AFC. 2014. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 1.
  33. ↑ "Archived copy". 3 May 2015 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015-05-05.{{cite web}}: CS1 karbantartás: title értéke archived copy (link)
  34. ↑ "Darren Edmondson: Barrow boss leaves National League side". BBC Sport. 2015. november 22.
  35. ↑ "Barrow appoint Paul Cox as manager after Darren Edmondson exit". BBC Sport. 2015. november 23.
  36. ↑ "Barrow AFC appoint Micky Moore as first team manager". 2017. szeptember 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 20.
  37. ↑ "Ian Evatt: Barrow appoint former Chesterfield and Blackpool defender as new manager". BBC Sport. 2018. június 15.
  38. ↑ Barrow Historicalkits.co.uk.
  39. ↑ Holker Street Newsletter 775 12–03–01.
  40. 1 2 3 4 Pioneering Days at Holker Street Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. 07–09–09.
  41. 1 2 "Ground of the Week: Holker Street". BBC London. 2008. október 13. Hozzáférés: 2013. július 9.
  42. ↑ Barrow AFC Archiválva 2011. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. conferencegrounds.co.uk. Retrieved 10–05–11.
  43. ↑ Barrow 0–2 U's: The Sirens and the Prams Archiválva 2011. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cambridge United.
  44. ↑ "Barrow". Barrow A.F.C. 2018. január 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 1.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Barrow A.F.C.
A Wikimédia Commons tartalmaz Barrow AFC témájú médiaállományokat.