| Centramoebia | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Csoportok | ||||||||||
A Centramoebia az Amoebozoa Discosea csoportjának kládja és egyik ribocsoportja. 4 része az Acanthamoebidae, a Balamuthiidae (más néven Balamuthidae), a Goceviidae és a Pellitidae.
A Centramoebia neve a centrum, központ (a centroszóma jelenlétére utalva) és az Amoeba szavakból származik.
Az Acanthamoebidae kládnak hagyományosan 2 nemzetségét különböztették meg (Acanthamoeba, Protacanthamoeba). Rogerson és Patterson 2002-ben írták le a Centramoebida ribocsoportot, meghatározásukat 2004-ben egészítette ki Cavalier-Smith.
2015-ben Cavalier-Smith et al. egy Eudiscosea nevű csoportot hoztak létre, melybe a Centramoebida mellett a Gocevia tartozott.
Tice et al. 2016-ban 3 további nemzetséget írtak le (Luapeleamoeba, Vacuolamoeba, Dracoamoeba), melyek a Protacanthamoeba és az Acanthamoeba közt alakultak ki. Ezenkívül 2 korábbi Protostelium-fajról és 1, korábban a Stereomyxa ramosa fajhoz sorolt izolátumról kimutatták, hogy a Centramoebián belül ágaznak el, parafiletikussá téve azt és az Acanthamoebidaet. A P. pyriformist Acanthamoeba pyriformisra, a P. arachisporumot Luapeleamoeba arachisporumra nevezték át, a S. ramosa-izolátumot pedig új fajba, a Dracoamoeba jormungandriba sorolták. Ezenkívül megkülönböztették a Centramoebiát és a Centramoebidát, utóbbit szűkebb kládként írva le, mely a Himatismenida testvércsoportja. Tekle et al. a Parvamoebát a Himatismenida Cochliopodiidae kládjába sorolta, a Gocevia fonbruneit pedig a Centramoebidába, szemben Cavalier-Smith 2016-os 187 génes rendszertanával, ahol a Goceviidae, így a Gocevia is, a Himatismenidába tartozott.
A Centramoebiát 2016-ban írták le Thomas Cavalier-Smith et al.
Mikrotubulus-szervező központja a diktioszóma közelében van. Mindig van centroszómája.
A Goceviidae és a Cochliopodiidae dorzális tektummal rendelkeznek, mely Cavalier-Smith et al. 2016-os rendszertana szerint egy ősi Amoebozoa-faj vastag héjának maradványaként egymástól függetlenül alakult ki rDNS-fák alapján, és lehetővé tették a ventrális felszínen való csigaszerű mozgást, a tektumot vírusok, ultraibolya sugárzás vagy nagyobb élőlények ellen védő héjként fenntartva.
Egyes fajai cisztái poliszacharid sejtfallal rendelkeznek.
A természetben legtöbb faja bakterivor, azonban sok faj opportunista patogén, mely súlyos, gyakran halálos fertőzéseket okozhat.
Legtöbb faja életciklusa trofozoita- és cisztaállapotból áll, de egyes fajai (például Endostelium, Luapeleamoeba, Acanthamoeba pyriformis, Acanthamoeba arachispora) protoszteloid sporokarpikusak, néhányuk ritkán vagy egyáltalán nem képez cisztát, és ha képez, annak morfológiájától a spóráé nem függ, bár a spóra és a ciszta homológok lehetnek.
Sporokarpikus fajai közös jellemzői – például az A. pyriformis, a Luapeleamoeba és az Endostelium tönkje a fejlődő sporokarpium mélyedésében alakul ki, és minden termőtestképző Centramoebia-faj tömör gombszerű apofízissel rendelkezik – alapján a sporokarpikus életciklus közös eredetű lehet. A sporokarpikus termőtestek elvesztése az Amoebozoa lehetséges evolúciós trendjének, az összetettebb közös ősök utódai komplexitásvesztésének felel meg, mely korábban ismert volt az ivarosság és az ostoros állapotok több elvesztéséből. Sose ostoros.
Több óriásvírus – például 1 Mimivirus-, 3 Pandoravirus- (Pandoravirus inopinatum, Pandoravirus dulcis, Pandoravirus salinus), legalább 1 Pithovirus- (Pithovirus sibericum) és Mollivirus-faj – fertőzi. Ezek hossza akár 0,8–1,2, átmérője 0,5 μm is lehet, genomjuk pedig gyakran hosszabb, mint 2 Mbp. A Pithovirus méretei (1,5 μm hossz, 0,5 μm átmérő) és alakja a Pandoravirushoz hasonlók, de finomszerkezete, replikációs ciklusa és genomja alapján jelentősen különbözik tőle.
Az Acanthamoeba castellanii STAT fehérjéje több Eumycetozoa-faj – például a Dictyostelium discoideum, a Polysphondylium pallidum és a Dictyostelium purpureum – STATc fehérjéjének homológja, más STAT fehérjéktől kapcsolata távoli.
Egy 1617 egyértelműen elhelyezhető 18S rRNS-helyen alapuló molekuláris filogenetikai elemzés szerint az Acanthamoebidae a csak a Balamuthia nemzetségből álló Balamuthiidae 5 nemzetségű testvércsoportja. Ezek kládjának a Goceviidae (Gocevia, Endostelium) és a Pellitidae (Pellita). Az Acanthamoebidae kládon belül az Acanthamoeba, a Vacuolamoeba, a Dracoamoeba fokozatosan különültek el a Luapeleamoeba és a Protacanthamoeba kládjától.2 talajból izolált csoport, a Tib 84 és 168 is a Centramoebia tagja.
Tice et al. 2016-ban a Centramoebidát a Centramoebia részeként, a Himatismenida testvércsoportjaként írták le.
Egyes Acanthamoebidae- és Balamuthiidae-fajok cisztáikkal vagy trofozoitáikkal fertőzhetnek. Patogén fajai cisztái granulómás amőbás encephalitist okozhatnak. A fertőzés patofiziológiájában részt vesz az apoptózis és az oxidatív stressz is. Immunkompetens gazdában a NOX2 és NOX4 erősebb expressziója az MMP-9 expressziónövekedését okozza, együtt a BAX-, CAS9- és CAS3-szint csökkenését és a BCL2-szint emelkedését okozva. Ezek együtt limfocitainfiltrációt okoznak. Immunszupresszált gazdában ezzel szemben nemcsak a NOX2 és 4, hanem az MCP-1 szintje is emelkedik a TLR2-szint növekedése miatt, nemcsak az MMP-9, hanem az MMP-2 szintemelkedését is maga után vonva, melyek az immunkompetens gazdákban történővel ellentétes változást – a BAX, CAS9 és CAS3 szintemelkedését és a BCL2 csökkenését – okozva, ezek következménye gyulladás és fibrózisszerű változások.
Egyes fajai Legionella- és élesztőgomba-hordozók.
A Th17-sejtek interleukin-17-et szekretálva több betegség, például Candida albicans-, Staphylococcus aureus-fertőzés mellett az acanthamoebiasis ellen is védenek.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); More than one of |number= és |issue= specified (súgó); Text "https://academic.oup.com/femspd/article/74/5/ftw041/2197962" ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)