Centramoebia

Centramoebia
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amorphea
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Discosea
Csoport: Centramoebia
Cavalier-Smith, Chao et Lewis 2016
Csoportok

A Centramoebia az Amoebozoa Discosea csoportjának kládja és egyik ribocsoportja. 4 része az Acanthamoebidae, a Balamuthiidae (más néven Balamuthidae), a Goceviidae és a Pellitidae.

Etimológia

A Centramoebia neve a centrum, központ (a centroszóma jelenlétére utalva) és az Amoeba szavakból származik.

Történet

Az Acanthamoebidae kládnak hagyományosan 2 nemzetségét különböztették meg (Acanthamoeba, Protacanthamoeba). Rogerson és Patterson 2002-ben írták le a Centramoebida ribocsoportot, meghatározásukat 2004-ben egészítette ki Cavalier-Smith.

2015-ben Cavalier-Smith et al. egy Eudiscosea nevű csoportot hoztak létre, melybe a Centramoebida mellett a Gocevia tartozott.

Tice et al. 2016-ban 3 további nemzetséget írtak le (Luapeleamoeba, Vacuolamoeba, Dracoamoeba), melyek a Protacanthamoeba és az Acanthamoeba közt alakultak ki. Ezenkívül 2 korábbi Protostelium-fajról és 1, korábban a Stereomyxa ramosa fajhoz sorolt izolátumról kimutatták, hogy a Centramoebián belül ágaznak el, parafiletikussá téve azt és az Acanthamoebidaet. A P. pyriformist Acanthamoeba pyriformisra, a P. arachisporumot Luapeleamoeba arachisporumra nevezték át, a S. ramosa-izolátumot pedig új fajba, a Dracoamoeba jormungandriba sorolták. Ezenkívül megkülönböztették a Centramoebiát és a Centramoebidát, utóbbit szűkebb kládként írva le, mely a Himatismenida testvércsoportja. Tekle et al. a Parvamoebát a Himatismenida Cochliopodiidae kládjába sorolta, a Gocevia fonbruneit pedig a Centramoebidába, szemben Cavalier-Smith 2016-os 187 génes rendszertanával, ahol a Goceviidae, így a Gocevia is, a Himatismenidába tartozott.

A Centramoebiát 2016-ban írták le Thomas Cavalier-Smith et al.

Morfológia

Mikrotubulus-szervező központja a diktioszóma közelében van. Mindig van centroszómája.

A Goceviidae és a Cochliopodiidae dorzális tektummal rendelkeznek, mely Cavalier-Smith et al. 2016-os rendszertana szerint egy ősi Amoebozoa-faj vastag héjának maradványaként egymástól függetlenül alakult ki rDNS-fák alapján, és lehetővé tették a ventrális felszínen való csigaszerű mozgást, a tektumot vírusok, ultraibolya sugárzás vagy nagyobb élőlények ellen védő héjként fenntartva.

Egyes fajai cisztái poliszacharid sejtfallal rendelkeznek.

Életmód

A természetben legtöbb faja bakterivor, azonban sok faj opportunista patogén, mely súlyos, gyakran halálos fertőzéseket okozhat.

Életciklus

Legtöbb faja életciklusa trofozoita- és cisztaállapotból áll, de egyes fajai (például Endostelium, Luapeleamoeba, Acanthamoeba pyriformis, Acanthamoeba arachispora) protoszteloid sporokarpikusak, néhányuk ritkán vagy egyáltalán nem képez cisztát, és ha képez, annak morfológiájától a spóráé nem függ, bár a spóra és a ciszta homológok lehetnek.

Sporokarpikus fajai közös jellemzői – például az A. pyriformis, a Luapeleamoeba és az Endostelium tönkje a fejlődő sporokarpium mélyedésében alakul ki, és minden termőtestképző Centramoebia-faj tömör gombszerű apofízissel rendelkezik – alapján a sporokarpikus életciklus közös eredetű lehet. A sporokarpikus termőtestek elvesztése az Amoebozoa lehetséges evolúciós trendjének, az összetettebb közös ősök utódai komplexitásvesztésének felel meg, mely korábban ismert volt az ivarosság és az ostoros állapotok több elvesztéséből. Sose ostoros.

Ökológia

Több óriásvírus – például 1 Mimivirus-, 3 Pandoravirus- (Pandoravirus inopinatum, Pandoravirus dulcis, Pandoravirus salinus), legalább 1 Pithovirus- (Pithovirus sibericum) és Mollivirus-faj – fertőzi. Ezek hossza akár 0,8–1,2, átmérője 0,5 μm is lehet, genomjuk pedig gyakran hosszabb, mint 2 Mbp. A Pithovirus méretei (1,5 μm hossz, 0,5 μm átmérő) és alakja a Pandoravirushoz hasonlók, de finomszerkezete, replikációs ciklusa és genomja alapján jelentősen különbözik tőle.

Genetika

Az Acanthamoeba castellanii STAT fehérjéje több Eumycetozoa-faj – például a Dictyostelium discoideum, a Polysphondylium pallidum és a Dictyostelium purpureum – STATc fehérjéjének homológja, más STAT fehérjéktől kapcsolata távoli.

Filogenetika

Egy 1617 egyértelműen elhelyezhető 18S rRNS-helyen alapuló molekuláris filogenetikai elemzés szerint az Acanthamoebidae a csak a Balamuthia nemzetségből álló Balamuthiidae 5 nemzetségű testvércsoportja. Ezek kládjának a Goceviidae (Gocevia, Endostelium) és a Pellitidae (Pellita). Az Acanthamoebidae kládon belül az Acanthamoeba, a Vacuolamoeba, a Dracoamoeba fokozatosan különültek el a Luapeleamoeba és a Protacanthamoeba kládjától.2 talajból izolált csoport, a Tib 84 és 168 is a Centramoebia tagja.

Tice et al. 2016-ban a Centramoebidát a Centramoebia részeként, a Himatismenida testvércsoportjaként írták le.

Jelentőség

Egyes Acanthamoebidae- és Balamuthiidae-fajok cisztáikkal vagy trofozoitáikkal fertőzhetnek. Patogén fajai cisztái granulómás amőbás encephalitist okozhatnak. A fertőzés patofiziológiájában részt vesz az apoptózis és az oxidatív stressz is. Immunkompetens gazdában a NOX2 és NOX4 erősebb expressziója az MMP-9 expressziónövekedését okozza, együtt a BAX-, CAS9- és CAS3-szint csökkenését és a BCL2-szint emelkedését okozva. Ezek együtt limfocitainfiltrációt okoznak. Immunszupresszált gazdában ezzel szemben nemcsak a NOX2 és 4, hanem az MCP-1 szintje is emelkedik a TLR2-szint növekedése miatt, nemcsak az MMP-9, hanem az MMP-2 szintemelkedését is maga után vonva, melyek az immunkompetens gazdákban történővel ellentétes változást – a BAX, CAS9 és CAS3 szintemelkedését és a BCL2 csökkenését – okozva, ezek következménye gyulladás és fibrózisszerű változások.

Egyes fajai Legionella- és élesztőgomba-hordozók.

Védekezés

A Th17-sejtek interleukin-17-et szekretálva több betegség, például Candida albicans-, Staphylococcus aureus-fertőzés mellett az acanthamoebiasis ellen is védenek.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Tice AK, Shadwick LL, Fiore-Donno AM; et al. (2016. december 28.). "Expansion of the molecular and morphological diversity of Acanthamoebidae (Centramoebida, Amoebozoa) and identification of a novel life cycle type within the group". Biol Direct. 11 (1): 69. doi:10.1186/s13062-016-0171-0. PMC 5192571. PMID 28031045. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. 1 2 3 4 5 Cavalier-Smith T, Chao EE, Lewis R (2016). "187-gene phylogeny of protozoan phylum Amoebozoa reveals a new class (Cutosea) of deep-branching, ultrastructurally unique, enveloped marine Lobosa and clarifies amoeba evolution". Mol Phylogenet Evol. 99: 275–296. doi:10.1016/j.ympev.2016.03.023. ISSN 1055-7903. PMID 27001604. S2CID 11704908.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ Adl SM, Simpson AG, Lane CE, Lukeš J, Bass D, Bowser SS, Brown MW, Burki F, Dunthorn M, Hampl V, Heiss A, Hoppenrath M, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, McManus H, Mitchell EA, Mozley-Stanridge SE, Parfrey LW, Pawlowski J, Rueckert S, Shadwick L, Schoch CL, Smirnov A, Spiegel FW (2012). "The revised classification of eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 59 (5): 429–493. doi:10.1111/j.1550-7408.2012.00644.x. PMC 3483872. PMID 23020233. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. ↑ Kang S, Tice AK, Spiegel FW, Silberman JD, Pánek T, Čepička I, Kostka M, Kosakyan A, Alcântara DMC, Roger AJ, Shadwick LL, Smirnov A, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Brown MW (2017. szeptember). "Between a pod and a hard test: the deep evolution of amoebae". Mol Biol Evol. 34 (9): 2258–2270. doi:10.1093/molbev/msx162. PMC 5850466. PMID 28505375.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Siddiqui R, Khan NA, Jarroll EL (2009). "The cyst wall carbohydrate composition of Balamuthia mandrillaris". Parasitol Res. 104 (6): 1439–1443. doi:10.1007/s00436-009-1346-8. PMID 19214576.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. 1 2 Marciano-Cabral F, Cabral G (2003. április 1.). "Acanthamoeba spp. as agents of disease in humans". Clin Microbiol Rev. 16 (2): 273–307. doi:10.1128/CMR.16.2.273-307.2003. PMC 153146. PMID 12692099.
  8. ↑ Guerrant RL, Walker DH, Weller PF (2011). Tropical infectious diseases: principles, pathogens and practice (3rd ed.). Saunders. ISBN 978-0-7020-3935-5. Hozzáférés: 2016. szeptember 6.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. ↑ Abergel C, Legendre M, Claverie JM (2015. szeptember 20.). "The rapidly expanding universe of giant viruses: Mimivirus, Pandoravirus, Pithovirus and Mollivirus". FEMS Microbiol Rev. 39 (6): 779–796. doi:10.1093/femsre/fuv037. PMID 26391910.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Kicinska A, Leluk J, Jarmuszkiewicz W (2014. október 22.). "Acanthamoeba castellanii STAT protein". PLoS One. 9 (10). doi:10.1371/journal.pone.0111345. PMC 4206453. PMID 25338074. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ Kot K, Kupnicka P, Tarnowski M, Tomasiak P, Kosik-Bogacka D, Łanocha-Arendarczyk N (2023. december 1.). "The role of apoptosis and oxidative stress in the pathophysiology of Acanthamoeba spp. infection in the kidneys of hosts with different immunological status". Parasit Vectors. 16 (445). doi:10.1186/s13071-023-06052-0. PMC 10693070. PMID 38041167.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  12. ↑ Jawed JJ, Majumder S, Bandyopadhyay S, Biswas S, Parveen S, Majumdar S (2016. május 4.). "SLA-PGN-primed dendritic cell-based vaccination induces Th17-mediated protective immunity against experimental visceral leishmaniasis: a crucial role of PKCβ". Pathog Dis. 74 (5). doi:10.1093/femspd/ftw041. PMID 27150838. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); More than one of |number= és |issue= specified (súgó); Text "https://academic.oup.com/femspd/article/74/5/ftw041/2197962" ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

További információk