Cerani

Cerani
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községDerventa
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 53
Népesség
Teljes népesség1065 fő (2013)
Népsűrűség45,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Terület23,27 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 52′ 21″, k. h. 17° 51′ 09″44.872500°N 17.852500°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 21″, k. h. 17° 51′ 09″44.872500°N 17.852500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerani témájú médiaállományokat.

Cerani (szerbül: Церани), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 24, közúton 38 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 19 km-re délre, a Krnjin-hegységben, az Ukrina és az Ilova-folyók összefolyásánál, 150-270 méteres magasságban található. Területén átfolynak az Ukrina és az Ilova jobb oldali mellékvizei. A település Donje és Gornje Cerane községekre oszlik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991
Népesség
2013
Szerb 1875 1057
Bosnyák 1 0
Horvát 8 5
Jugoszláv 11 0
Egyéb 10 3
Összesen 1905 1065

Története

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Osinje községhez tartozó településnek 69 háztartása és 538 ortodox lakosa volt. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 133 háztartást, 909 ortodox és 2 muszlim lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó településnek 950 lakosa volt, közülük 949 ortodox szerb és 1 görög katolikus volt. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

Nevezetességei