| Cerani | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Derventa |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1065 fő (2013) |
| Népsűrűség | 45,8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 242 m |
| Terület | 23,27 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerani témájú médiaállományokat. | |
Cerani (szerbül: Церани), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 24, közúton 38 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 19 km-re délre, a Krnjin-hegységben, az Ukrina és az Ilova-folyók összefolyásánál, 150-270 méteres magasságban található. Területén átfolynak az Ukrina és az Ilova jobb oldali mellékvizei. A település Donje és Gornje Cerane községekre oszlik.
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 1875 | 1057 |
| Bosnyák | 1 | 0 |
| Horvát | 8 | 5 |
| Jugoszláv | 11 | 0 |
| Egyéb | 10 | 3 |
| Összesen | 1905 | 1065 |
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Osinje községhez tartozó településnek 69 háztartása és 538 ortodox lakosa volt. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 133 háztartást, 909 ortodox és 2 muszlim lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó településnek 950 lakosa volt, közülük 949 ortodox szerb és 1 görög katolikus volt. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.