Poljari

Poljari
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községDerventa
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 53
Népesség
Teljes népesség13 fő (2013)
Népsűrűség1,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Terület7,21 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 57′ 12″, k. h. 18° 00′ 58″44.953333°N 18.016111°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 12″, k. h. 18° 00′ 58″44.953333°N 18.016111°E

Poljari (szerbül: Пољари), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 25, közúton 38 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 15 km-re kelet-délkeletre fekvő dombos vidéken, 160-250 méteres magasságban fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991
Népesség
2013
Szerb 1 0
Bosnyák 0 0
Horvát 363 13
Jugoszláv 0 0
Egyéb 4 0
Összesen 368 13

Története

A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 21 háztartása és 175 ortodox lakosa volt. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 35 háztartást, 290 római katolikus, 5 görög katolikus és 2 evangélikus lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 307 lakosa volt, közülük 292 római katolikus, 9 ortodox és 6 görög katolikus volt. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1992-ben a szerb szélsőségesek lerombolták a falut, lakosságát pedig elűzték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.