| Tunjestala | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Derventa |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 fő (2013) |
| Népsűrűség | 5,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 2,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Tunjestala (szerbül: Туњестала), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 19, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 17 km-re délkeletre fekvő dombos vidéken, a Dažnica és a Veličanska-patakok között, 200-267 méteres magasságban fekszik.
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 0 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 163 | 16 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 163 | 16 |
Augustin Miletić atya 1813-as, többek között a velikai (tkp. modrani) plébánián végzett összeírása szerint Brezici és Tunjestala falvakban 20 katolikus ház és 155 katolikus élt, akik közül 91 felnőtt és 64 gyermek volt. A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 18 háztartása és 109 római katolikus lakosa volt. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 23 háztartást és 168 római katolikus lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 195 lakosa volt, mind római katolikusok. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. A falu hívői a komaricai Cerben található Krisztus Király római katolikus plébániához tartoznak.