| Osojci | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Derventa |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 107 fő (2013) |
| Népsűrűség | 22,7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 163 m |
| Terület | 4,72 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Osojci (szerbül: Осојци), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 31, közúton 44 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délnyugatra, a Krnjin-hegység területén, az Ukrina jobb partjától délre, 120-200 méteres magasságban található. Közelében ömlik a Bišnja-patak az Ukrinába.
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 132 | 106 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 6 | 1 |
| Jugoszláv | 16 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 154 | 107 |
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 8 háztartása és 52 ortodox lakosa volt. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 21 háztartást, 68 ortodox, 42 római katolikus, 8 görög katolikus és 3 muszlim lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 161 lakosa volt, közülük 71 ortodox szerb, 76 római katolikus és 14 görög katolikus volt. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.