Cson Duhvan

Cson Duhvan
Dél-Korea 5. elnöke
Hivatali idő
1980. szeptember 1. – 1988. február 25.
ElődPak Cshunghun
UtódNo Theu
Katonai pályafutása
Csatáivietnámi háború
Született1931. január 18.
Necshon, Dél-Kjongszang
Elhunyt2021. november 23. (90 évesen)
Szöul
PártDemokratikus Igazság Pártja (1981?–1988?)
SzüleiChun Sang-woo
HázastársaI Szundzsa
Gyermekei
  • Jeon Jae-guk
  • Jeon Jae-yong
  • Jeon Jae-man
Foglalkozáskatona
IskoláiKorea Military Academy
Halál okamielóma multiplex
Vallásbuddhizmus
(eredetileg katolicizmus)
Díjak
  • Grand Order of Mugunghwa
  • Order of the Rajamitrabhorn
  • Order of the Crown of the Realm
  • Order of Merit for National Foundation
  • National Order of the Leopard
  • Family Order of Laila Utama
  • Nishan-e-Pakistan
  • Order of al-Hussein bin Ali
  • Osztrák Köztársaság Érdemjele
  • Order of the Sun of Peru
  • Order of King Abdulaziz al Saud
  • Sikatuna-rend
  • Star of the Republic of Indonesia
Cson Duhvan aláírása
Cson Duhvan aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Cson Duhvan témájú médiaállományokat.

Cson Duhvan (hangul: 전두환, handzsa: 全斗煥, RR: Chun Doo-hwan?; Necshon, 1931. január 18. – Szöul, 2021. november 23.) koreai tábornok, 1980. szeptember 1. és 1988. február 25. között a Koreai Köztársaság elnöke.

Élete

Cson földművelő családba született. 1951-ben végezte el a műszaki szakiskolát Teguban, ezután beiratkozott a Koreai Katonai Akadémiára. Tanulmányait 1955-ben fejezte be, mint gyalogsági tiszt. 1958-ban feleségül vette I Szundzsát, I Gjudong dandártábornok leányát.

A hadseregben

Bár a koreai háború egyetlen ütközetében sem vett részt, a vietnámi háborúban egy koreai hadosztály parancsnoka lett Dél-Vietnámban. Gyorsan emelkedett a ranglétrán. Miután Pak Csong Hi 1962-ben magához ragadta a hatalmat, Cson lett a junta belügyminisztere, majd 1963-ban a KCIA (Koreai Központi Hírszerző Ügynökség) személyzeti főnöke. Ezt követően különféle hivatali tisztségeket töltött be, és 1978-ban tábornokká léptették elő.

Politikai pályán

Pak elnök 1979-es meggyilkolása után Cson vezette a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását. 1979 decemberében több gyanúsítottat letartóztattak – köztük vetélytársát, Csong Szunghva tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét. Lényegében katonai puccsot hajtott végre a hadsereg egyik frakciójának élén, és Csong sok hívét eltávolította a hatalom közeléből.

Bár az elnök hivatalosan Cshö Gjuha (최규하) volt, a valódi hatalmat Cson gyakorolta, és 1980 áprilisában ő lett a KCIA főnöke. A hadsereg májusban a polgári kormányzás utolsó kulisszáitól is megszabadult, és rendkívüli állapotot hirdetett ki. Amikor augusztus 16-án Cshö elnök lemondott, helyére ideiglenesen Pak Cshunghun került, szeptember 1-jén pedig Cson lett az elnök. A rendkívüli állapot még érvényben volt, amikor Cson 1980 végén elfogadta az új alkotmányt, amely lehetővé tette, hogy kemény kézzel gyakorolja a hatalmat.

Nehézségek a kormányzásban

Elnökségét több válság nehezítette:

Gazdasági programja

Cson a gazdasági növekedésre és a politikai stabilitás fenntartására törekedett; elnöksége alatt folytatódott Dél-Korea exportorientált gazdasági fejlődése, és az ország gyorsan iparosodott.

Politikai karrier vége

Az 1980-as alkotmány nem tette lehetővé, hogy Cson a hétéves elnökség leteltével továbbra is hivatalban maradjon. 1987-ben ő választotta ki No Theut (노태우), hogy saját Demokratikus Igazság Pártjának elnökjelöltje legyen. 1988-ban politikai zavargások arra kényszeríttették, hogy bocsánatot kérjen az elnöksége idején elkövetett hatalmi túlkapásokért. Ígéretet tett, hogy személyes vagyonát az államnak ajándékozza, és buddhista kolostorba vonult vissza.

1995 decemberében letartoztatták, mivel idézésre nem jelent meg a bíróság előtt, hogy kihallgassák az 1979-es hatalomátvételének körülményeivel és az 1980-as diáklázadás leverésével kapcsolatban, majd 1996 januárjában megvádolták, hogy hivatali ideje alatt titkos alapot hozott létre. Még ugyanebben az évben a szöuli bíróság halálra ítélte, a vád az 1979-es katonai államcsínyben és egy kvangdzsui tüntetés elfojtásában játszott szerepe volt. 1997 végén amnesztiában részesült.

Jegyzetek

  1. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. ↑ "Proleksis enciklopedija". Proleksis Encyclopedia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute. 2005.
  3. 1 2 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  4. ↑ "Chun Doo Hwan". Encyclopædia Britannica. 2009. Hozzáférés: 2009. november 2.
  5. ↑ Reuters (2021. november 23.). "Former South Korean dictator Chun Doo-hwan dies aged 90". Hozzáférés: 2023. november 23. {{cite web}}: |author= has generic name (súgó)
  6. ↑ Chun Doo Hwan died
  7. ↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub. Budapest, 2003.
  8. ↑ Britannica Hungarica világenciklopédia, 4. köt., [Bp.], Magyar Világ K., [1995].
  9. ↑ http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=50237 Archiválva 2014. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs, 1995. december 5. – Hírösszefoglaló
  10. ↑ http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=49166 Archiválva 2014. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs, 1996. január 16. – Hírösszefoglaló
  11. ↑ http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=117025&vokshir=1 Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben MTI: Államfők, diktátorok elleni halálos ítéletek – Magyar Hírlap, 2006. december 30.