| Galacfalva (Galații Bistriței) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Galacfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427085 |
| Körzethívószám | 0x63 |
| SIRUTA-kód | 33284 |
| Népesség | |
| Népesség | 634 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011) |
| Népsűrűség | 8,9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 326 m |
| Terület | 71,26 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Galacfalva weboldala | |
![]() | |
Galacfalva, 1912-ig Galac (románul: Galații Bistriței, németül: Heresdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
A Mezőség keleti peremén, a Sajóba futó Dipse-patak partján, Besztercétől 18 km-re délnyugatra fekszik.
Ferenczi István és Janitsek Jenő véleménye szerint neve besenyő eredetű és a románban kapta mai alakját. Először 1345-ben mint Galoz, Golaz és Goloz jelenik meg, 1356-ban Galaz, 1587-ben már Galacz. Német neve valószínűleg nem független a szomszédos Harina nevétől.
A középkorban szász jobbágyfalu volt Doboka vármegyében. 1519-ben Galaci Tamás elzálogosította a helybeni udvarházát. 1603-ban pusztán állt, majd románokkal települt újra. A 18–19. században a Wesselényi és a Bethlen család birtoka volt. Az 1830-as években Wesselényi Miklós mintagazdaságot rendezett be, amely főként a juhászatra épült. Ő alapította a falu román népiskoláját is. Ekkoriban még állt az 1754-ben felújított református templom, de hívek nélkül. Utolsó lelkészét, a gyülekezet nélküli Krizbai Jánost fiával és az uradalom gazdatisztjével együtt Urban besztercei főhadiszállására idézték. Urban elbocsátotta őket, de visszafelé, Besenyő határában mindhármukat lelőtték mint menekülőket. A romos református templomot 1876-ban, Wesselényi Miklós kívánságára felújították, de a faluban akkor élő 23 református többsége magyarul nem beszélő cigány volt. A hívek megfogyatkozása miatt a templomot 1924-ben lebontották. A falut 1876-ban csatolták Doboka vármegyétől Beszterce-Naszód vármegyéhez.