Galacfalva

Galacfalva (Galații Bistriței)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
KözségGalacfalva
Rangközségközpont
Irányítószám427085
Körzethívószám0x63
SIRUTA-kód33284
Népesség
Népesség634 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)
Népsűrűség8,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság326 m
Terület71,26 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′, k. h. 24° 24′46.983333°N 24.400000°EKoordináták: é. sz. 46° 59′, k. h. 24° 24′46.983333°N 24.400000°E
Galacfalva weboldala

Galacfalva, 1912-ig Galac (románul: Galații Bistriței, németül: Heresdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

A Mezőség keleti peremén, a Sajóba futó Dipse-patak partján, Besztercétől 18 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Ferenczi István és Janitsek Jenő véleménye szerint neve besenyő eredetű és a románban kapta mai alakját. Először 1345-ben mint Galoz, Golaz és Goloz jelenik meg, 1356-ban Galaz, 1587-ben már Galacz. Német neve valószínűleg nem független a szomszédos Harina nevétől.

Története

A középkorban szász jobbágyfalu volt Doboka vármegyében. 1519-ben Galaci Tamás elzálogosította a helybeni udvarházát. 1603-ban pusztán állt, majd románokkal települt újra. A 18–19. században a Wesselényi és a Bethlen család birtoka volt. Az 1830-as években Wesselényi Miklós mintagazdaságot rendezett be, amely főként a juhászatra épült. Ő alapította a falu román népiskoláját is. Ekkoriban még állt az 1754-ben felújított református templom, de hívek nélkül. Utolsó lelkészét, a gyülekezet nélküli Krizbai Jánost fiával és az uradalom gazdatisztjével együtt Urban besztercei főhadiszállására idézték. Urban elbocsátotta őket, de visszafelé, Besenyő határában mindhármukat lelőtték mint menekülőket. A romos református templomot 1876-ban, Wesselényi Miklós kívánságára felújították, de a faluban akkor élő 23 református többsége magyarul nem beszélő cigány volt. A hívek megfogyatkozása miatt a templomot 1924-ben lebontották. A falut 1876-ban csatolták Doboka vármegyétől Beszterce-Naszód vármegyéhez.

Népessége

Látnivalók