Telcs

	Telcs (Telciu)
	A falu központja északról
	; Telcs címere
	; Telcs címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Telcs
Rang	községközpont
Irányítószám	427355
Körzethívószám	0x63
SIRUTA-kód	35063
	Népesség
Népesség	3630 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3 (2011)
Népsűrűség	22 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	331 m
Terület	291,42 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 25′ 48″, k. h. 24° 23′ 39″47.430000°N 24.394167°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 48″, k. h. 24° 23′ 39″47.430000°N 24.394167°E
	Telcs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Telcs témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Telč, csehországi település

Telcs (románul: Telciu, németül: Teltsch, jiddisül טעלטש) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

A Cibles délkeleti, a Radnai-havasok délnyugati lábánál, a Szalóca bal partján, Naszódtól 21 km-re északra fekszik.

Nevének eredete

1440-ben pusztaként említették, Chech néven, ejtése azonban már ekkor közel állt a maihoz. Ez alapján Kiss Lajos a 'borjú' jelentésű' szláv telec szóból vezeti le. Hegyi Géza azonban beszámol egy 1334-es említéséről is, mint Telekus (= Telekes). Későbbi írott névváltozatai: Thelch (1450), Teolcz (1600), Tölcs (1733).

Története

A 15. század közepén települt, román lakossággal. Három papja és néhány környékbeli kenéz kérésére Beszterce városa 1523-ban segítséget nyújtott ortodox kolostora újraalapításához, amely a Byrckes pataknál, Telcs és Hordó között feküdt. A város 1533-ban kibővítette szabadalmait, többek között erdőbirtokot és malmot kapott. 1721-ben 72 családját számolták össze. 1783 és 1851 között a naszódi második román határőrezred 10. századának a székhelye volt. 1837-ben ide helyezték át a naszódi triviális iskolát. 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult.

Határában a fazekasok számára értékes vörösagyagot termeltek ki. 1933-ban nyitották meg első gyógyszertárát.

1939-ben adták át a tizenöt kilométeres Telcs–Szálva vasútvonalat. A falut Alsóvisóval összekötő, nehéz, hegyi terepen vezetett vasúti szakaszt 1948–49-ben, romániai és külföldi fiatalok munkája nyomán adták át.

Népessége

1850-ben 1555 lakosából 1547 volt román nemzetiségű és ugyanannyi görögkatolikus vallású.
1900-ban 3102 lakosából 2884 volt román, 172 magyar és 31 német anyanyelvű; 2799 görögkatolikus, 207 zsidó és 70 római katolikus vallású.
2002-ben 3950 lakosából 3928 volt román nemzetiségű; 3669 ortodox, 184 görögkatolikus, 70 pünkösdista és 20 római katolikus vallású.

Látnivalók

Az 557. számú, a 19. században egy zsidó tulajdonos által épített ház műemlék.
A faluban egy zsidó temető is található. A falu zsidósága a haszid vallási irányzathoz tartozott. A zsinagóga egykor a fűutca és az Ulița Muntelui sarkán állt, 1970 körül rombolták le.

Híres emberek

Itt töltötte gyermekkora egy részét George Coșbuc és itt tanult meg németül nagybátyjától, a helyi iskola igazgatójától.
Itt született 1917-ben Járai Rezső közíró, szerkesztő.
Itt született 1966-ban Gelu Vlașin költő.

Jegyzetek

↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
↑ Hegyi Géza: Radna és a Radna-völgy a középkorban (1241–1469/1475). Erdélyi Múzeum 2006, 3–4. sz., 38. o.
↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
↑ Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994
↑ Belügyi Közlöny 1907, 2. o.
↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 48. o.
↑ International Jewish Cemetery Project Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
↑ Randolph R. Braham – Tibori Szabó Zoltán: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Bp., 2007
↑ Niculae Drăganu: George Coșbuc la liceul din Năsăud și raporturile lui cu grănicerii. Bistrița, 192?

További információk

A község hivatalos webhelye (románul)
1841-ben épült telcsi lakóház és porta a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban (angolul)

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS

[2] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro

[3] Hegyi Géza: Radna és a Radna-völgy a középkorban (1241–1469/1475). Erdélyi Múzeum 2006, 3–4. sz., 38. o.

[4] Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000

[5] Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994

[6] Belügyi Közlöny 1907, 2. o.

[7] Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 48. o.

[jewishgen-8] International Jewish Cemetery Project Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

[9] Randolph R. Braham – Tibori Szabó Zoltán: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Bp., 2007

[10] Niculae Drăganu: George Coșbuc la liceul din Năsăud și raporturile lui cu grănicerii. Bistrița, 192?