| Kisdemeter (Dumitrița, Waltersdorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Kisdemeter |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427037 |
| Körzethívószám | +40 x63 |
| SIRUTA-kód | 32919 |
| Népesség | |
| Népesség | 870 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 465 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Kisdemeter weboldala | |
![]() | |
Kisdemeter (románul: Dumitrița, németül: Waltersdorf, erdélyi szász nyelven Woldersdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Besztercétől 14 km-re délkeletre, Alsóbudak, Felsőbudak, Petres és Sajósolymos közt fekvő település.
A település nevét a Szent Demeter tiszteletére szentelt római-katolikus (ma lutheránus) temploma után kapta. A Kis- előtag a közeli Nagydemetertől való megkülönböztetésül szolgál.
1334-ben Sanctus Demetrius néven említik először. A települést szász telepesek alapították.
Lakossága a reformáció idején felvette a lutheránus vallást.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Jádi járásához tartozott.
Német lakosságát a második világháború után kitelepítették, helyükre román telepesek érkeztek.
1910-ben 933 lakosa volt, ebből 544 német, 207 román, 143 cigány és 39 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
2002-ben 781 lakosából 601 fő román, 179 cigány és 1 német volt.