| Tacs (Tonciu, Tatsch) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Galacfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Galacfalva |
| Irányítószám | 407088 |
| Körzethívószám | 0x63 |
| SIRUTA-kód | 33328 |
| Népesség | |
| Népesség | 183 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 186 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tacs témájú médiaállományokat. | |
Tacs (románul Tonciu, németül Tatsch) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Besztercétől 20 km-re délre, Szászlekence, Vermes, Galacfalva és Harina közt fekszik.
1587-ben említik először, Thaczy néven.
A középkorban főként németek lakták, akik a reformáció idején felvették a lutheránus vallást. 1602-ben Giorgio Basta katonái elpusztították a települést, így az a következő két évtizedre lakatlanná vált. Az 1620-as években magyarok és szászok költöztek a faluba, mindkét nép ekkor a lutheránus vallás híve volt.
1691-ben Halász István lutheránus lelkipásztor az úrvacsorát református rítus szerint osztotta ki, ezért beidézték a besztercei lutheránus elöljárók elé. Mivel nem ment önként, megpróbálták elfogatni, mire a Harina melletti hegyen fölakasztotta magát. Ekkor híveinek egy része (főként a magyar ajkú lakosság) tiltakozásként áttért a református vallásra.
A falu a trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
A II. világháborút követően szász lakosságát kitelepítették, azóta túlnyomórészt magyarok lakják.
1910-ben 430 lakosa volt, ebből 274 magyar, 127 német és 29 román.
2002-ben 248 lakosából 236 magyar, 8 román, 4 cigány nemzetiségűnek mondta magát.