| Hamvas Endre | |||||||||||||
| Született | 1890. február 27. Piszke | ||||||||||||
| Elhunyt | 1970. április 3. (80 évesen) Kalocsa | ||||||||||||
| Állampolgársága | magyar | ||||||||||||
| Foglalkozása |
| ||||||||||||
| Tisztsége |
| ||||||||||||
| Iskolái | Pázmáneum | ||||||||||||
| kalocsai érsek | |||||||||||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||||||||||
| Pappá szentelés | 1913. július 15. | ||||||||||||
| Püspökké szentelés | 1944. március 25. | ||||||||||||
| Szentelők |
| ||||||||||||
| Hivatal | csanádi püspök | ||||||||||||
| Hivatali idő | 1944. március 3. – 1964. szeptember 15. | ||||||||||||
| Elődje | Glattfelder Gyula | ||||||||||||
| Utódja | Ijjas József | ||||||||||||
| Hivatal | kalocsai érsek | ||||||||||||
| Hivatali idő | 1964. szeptember 15. – 1969. február 18. | ||||||||||||
| Elődje | Bárd János apostoli adminisztrátor | ||||||||||||
| Utódja | Ijjas József | ||||||||||||
| Szentelt püspökök | |||||||||||||
| |||||||||||||
| Társszentelt püspökök | |||||||||||||
| |||||||||||||
Hamvas Endre (Piszke, 1890. február 27. – Kalocsa, 1970. április 3.) katolikus pap, csanádi püspök, kalocsai érsek.
Szegény kilencgyermekes családból származott. Teológiai tanulmányait a Pázmáneumban kezdte, majd a Bécsi Egyetemen fejezte be, doktorátust is szerzett. 1913-ban pappá szentelték. Előbb a Hitoktatók és Hittanárok Egyesületének volt titkára, majd 1928-ban teológiai tanár és spirituális lett Budapesten. 1930-tól prímási titkár volt, 1940-ben érseki helytartó lett.
1944-ben csanádi püspök lett. Ebben a minőségében határozottan kiállt a zsidók deportálása ellen. A háború után ellenezte a németek erőszakos kitelepítését, valamint a felvidéki magyarság ellen hozott Beneš-dekrétumokat is. Mindvégig kiállt a bebörtönzött Mindszenty József mellett is.
1951-ben belekeverték a Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perbe; házi őrizetbe helyezték és erőszakkal rávették arra, hogy nyilvános bűnbánatot tartson és kijelentse, hogy a jövőben együtt fog működni a kommunista kormánnyal. Az 1956-os forradalom kitörése után egyházmegyéje papjait ara buzdította, hogy óvják meg híveiket „minden erőszakos lépéstől és rendzavarástól”. A forradalom leverése után a fegyveres harc beszüntetésére és az Kádár-kormány iránti bizalomra szólította fel híveit.
1961-ben a magyar püspöki kar elnökévé nevezték ki. 1964-től 1969-ig kalocsai érsek. Ő volt az első, aki hivataláról betegsége és idős kora miatt lemondott. Részt vett a második vatikáni zsinaton, valamint a Béke Világtanács moszkvai ülésén. 1969-től haláláig az Országos Béketanács elnöke volt.
1921 januárja és 1928 decembere között szerkesztette a budapesti Katolikus Nevelés című szaklapot.
| Előde: Glattfelder Gyula |
Csanádi püspök 1944–1964 |
Utóda: Ijjas József |
| Előde: Bárd János apostoli adminisztrátor |
Kalocsai érsek 1964–1969 |
Utóda: Ijjas József |