| Jablonca (Silická Jablonica) | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Rozsnyói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1386 | ||
| Polgármester | Angyal Bertalan | ||
| Irányítószám | 049 43 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Forgalmi rendszám | RV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 176 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 246 m | ||
| Terület | 25,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jablonca témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Jablonca (szlovákul: Silická Jablonica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Rozsnyótól 23 km-re délkeletre, Szepsitől 31 km-re nyugatra. A község 500 m fölé magasodó Szilicei-fennsík keleti lábánál, a Torna-patak felső folyásánál, a Fejkötő-patak torkolatánál, Tornai-völgy legnyugatibb végénél, 240 méteres magasságban, a magyar határ mellett fekszik. A Gombaszöget (18 km) Szilicén (10 km) át Szádalmással (6 km) összekötő mellékút halad rajta keresztül. Határának több mint háromnegyedét erdő borítja és teljes külterülete a Szlovák Karszt Nemzeti Parkhoz tartozik. Nyugatról Szilice, északról Várhosszúrét, keletről Körtvélyes, délről pedig Szögliget községekkel határos. Nyugati és északi határa Abaúj-Torna és Gömör és Kishont vármegyék történelmi határát alkotja.
A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják a Sólyomvár alatti Zsivány-barlangban talált leletek.
1386-ban „Zedlyche" alakban említik először, a Pelsőci Bebek család birtoka volt. A falu a középkorban Torna várának uradalmához tartozott. 1427-ben 58 portája adózott. Régi katolikus temploma 1500 körül épült, 1867-ben elbontották és felhasználásával építették meg az új katolikus templomot. 2004-2006-ban újraépítették-restaurálták. 1828-ban 136 házában 695 lakos élt. 1881-ig a Torna vármegye területéhez tartozott, ezután egyesítették Abaúj vármegyével így az Abaúj-Torna vármegye, Tornai-járáshoz csatolták a községet.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JABLONCZA. Magyar falu Torna Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornához 1 2/4 mértföldnyire, ’s hajdan Turótzi szerént a’ Csehek meg erősítették; réttye jó, legelője elég, makkja, gyümöltsös fáji hasznosak."
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jabloncza, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, a Torna vize mellett, ut. p. Rozsnyótól délre 2 mfldnyire: 91 kath., 503 ref., 5 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Szőlőhegye tágas; gyümölcse igen sok; erdeje szép; rétjei is jók. F. u. h. Eszterházy s mások." Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Szádvár és a Dluhi vrch hegy alatt az almási völgybe leereszkedve, a Sziliczei fensik északi karéja alatt három községet látunk egy sorban: Jablonczát, Körtvélyest, Almást. Jabloncza, mely szintén Almást jelent s nevéről itélve, tót eredetü falu lehetett, ma tiszta magyar, 109 házzal és 538 lakossal. Van katholikus és református temploma. Postája Almás, távirója Torna. Innen egy mellékúton leghamarabb eljuthatunk a gömörmegyei sziliczei jégbarlanghoz."
A túlnyomórészt református faluban a 20. század elején Amerikából hazatért kivándorlók honosították meg a baptista vallást. 1920-ban a trianoni határ megvonásakor határközséggé vált.
1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között is Magyarország része volt. 1944-ben árvíz pusztította. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. Szlovák nevét 1948-ban kapta meg. Magyar kisiskoláját 1971-ben meg szüntették.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 271 | 225 | 191 | 176 |
| Különbség | -16,97 % | -15,11 % | -7,85 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 172 | 176 |
| Eltérés | +2,32 % |
1910-ben 556-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 254 lakosából 247 magyar.
2011-ben 203 lakosából 194 magyar.
{{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó){{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó){{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó){{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)