Története
1246-ban "Gede" néven említik először, a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt. Kerekgede néven az 1427-es adóösszeírásban említik először. A 15. században a Kaplony és a Pálóci családé. A 16. századtól az ajnácskői váruradalomhoz tartozott. A török támadásai a falu lakosságát megnegyedelték. 1773-ban csak 10 jobbágy és 2 zsellércsalád lakta. 1828-ban 39 házában 361 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint: "Kerek Gede. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai kúlömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Putnokhoz három, Rimaszombathoz 1 1/2 mértföldnyire, határbéli földgyének nagyobb részsze közép termékenységű, de hegyes mellyet a’ záporok járnak, eladásra helye Rimaszombatban, legelője szoross, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli."
Fényes Elek szerint: "Kerekgede, Gömör v. magyar falu, Serkéhez 1 órányira: 361 kath. lak. F. u. többen."
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Kerekgede, a feled-füleki vasútvonal közelében fekvő magyar kisközség, 92 házzal és 393 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka volt s annak sorsában osztozott. 1427-ben Keregede, a XVII. században pedig Kerékgedő néven említik. A mult század elején az Egerfalussy, a De La Motte grófi, a báró Vécsey és a báró Kemény család volt a birtokosa, most pedig báró Kemény Jenő. A kath. templom építési ideje ismeretlen. Ide tartoznak Vigyorgó, Sektörő és Sziget puszták. A község postája Várgede, távírója és vasúti állomása Feled."
A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Szlovákia
é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 00′ 57″48.282400°N 20.015800°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 00′ 57″48.282400°N 20.015800°E
