| Lajo | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Languedoc-Roussillon |
| Megye | Lozère |
| Kerület | Mende |
| Kanton | Saint-Alban-sur-Limagnole |
| Településtársulás | Terres d’Apcher Településtársulás |
| Alapítás éve | 1837 |
| Polgármester | Alain Soulier (2014–2020) |
| INSEE-kód | 48079 |
| Irányítószám | 48120 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 114 fő (2023. jan. 1.) |
| Népsűrűség | 5,7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1220 m |
| Terület | 18,58 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajo témájú médiaállományokat. | |
Lajo (okcitán nyelven L’Atgièr) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 106 lakosa volt.
Lajo a Margeride-hegységben, 1220 méteres (a községterület 1064-1436 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Limagnole patak (a Truyère mellékvize) forrása közelében, Saint-Alban-sur-Limagnole-tól 12 km-re északkeletre, Le Malzieu-Ville-től 11 km-re keletre.
Nyugatról Saint-Alban-sur-Limagnole, északról Le Malzieu-Forain, keletről Chanaleilles (Haute-Loire megye), délről Sainte-Eulalie községek határolják. Le Malzieu-Ville-lel a D14-es, Saint-Albannal a D987-es megyei utak kötik össze.
A községhez tartoznak La Rouzerie, La Roche és L’Estival települések.
A község a történelmi Gévaudan Apcher-i báróságához tartozott. A L’Hospitalet-hágónál már 1198-ban kápolna és zarándokkórház állt, mely a 17. században elpusztult. A faluról az első írásos említések a 17. századból származnak. 1837. május 2-án vált önálló községgé, korábban Saint-Albanhoz tartozott.
|
|
|