| Langogne | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Languedoc-Roussillon | ||
| Megye | Lozère | ||
| Kerület | Mende | ||
| Kanton | Langogne | ||
| Településtársulás | Felső-Allier Településtársulás | ||
| Polgármester | Guy Malaval (2104–2020) | ||
| INSEE-kód | 48080 | ||
| Irányítószám | 48300 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2836 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 913 m | ||
| Terület | 31,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Langogne weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Langogne témájú médiaállományokat. | |||
Langogne (okcitán nyelven Langònha) város Franciaország déli részén, Languedoc-Roussillon régióban, Lozère megyében.
A megye keleti határán fekszik (határos Ardèche és Haute-Loire megyékkel is), az Allier folyó völgyében, a Margeride-hegység és a Vivarais között, 913 méteres tengerszint feletti magasságban (területének magassága 886–1097 m között változik). Itt ömlik a Langouyrou-patak az Allier-ba.
A város Mende-tól 47 km-re északkeletre, Le Puy-től 42 km-re délre fekszik. Közelében alakították ki az 1970-es években az 1050 hektár kiterjedésű Naussac-víztározót, melynek déli része Langogne-hoz tartozik. A községterület 14%-át (434 hektár) borítja erdő.
Közigazgatási területe 31,37 km², Naussac falu enklávéként helyezkedik el Langogne területén belül. Közigazgatásilag hozzátartozik Barres, Brugeyrolles, La Tuilerie és Le Vasset.
Áthalad rajta a Mende-Le Puy közötti N88-as főút, valamint a Clermont-Ferrand-Nîmes közötti Allier-völgyi vasútvonal.
Közigazgatásilag határos a következő községekkel: Luc és Saint-Flour-de-Mercoire (délről), Rocles és Naussac (nyugatról), az Haute-Loire megyei Pradelles (északkeletről) és az Ardèche megyei Lespéron (keletről).
A területen 998-ban Étienne, Gévaudan vicomte-ja templomot és monostort alapított, ekörül alakult ki a középkorban a kereskedelmi utak kereszteződésénél a város. 1568-ban a protestánt Matthieu Merle leromboltatta a monostort. A 17. században újjáépült város a 18.-19. században gyapjúfeldolgozásáról volt nevezetes. Az elvándorlással sújtott város lakossága 1946 óta (ekkor 4332 lakosa volt) folyamatosan csökken.
|
|
|