| Lohner c3 | |
| Lohner c3 Bécsben | |
| Gyártási adatok | |
| Pályaszámok | 300–305 |
| Utasparaméterek | |
| Szállítható személyek száma | 86 fő |
| Ülőhelyek száma | 32 db |
| Méretek | |
| Tömeg | 11 600 kg |
| Hossz | 14 700 mm |
| Szélesség | 2 200 mm |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Minimálisan járható pályaívsugár | 18 m |
| Műszaki adatok | |
| Engedélyezett sebesség | 50 km/h |
| Utastér-világítás | 24 V neon |
| Ajtók száma | 1+2+2 db |
| Motor | nincs |
| Tengelyek száma | 4 |
| Kézifék | szolenoid |
| Sínfék | négy sínféktörzs |
| Üzemi fék | szolenoid |
| Kiegészítő fék | motoros rugóerőtároló |
| Rögzítőfék | szolenoid |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lohner c3 témájú médiaállományokat. | |
A Lohner c3 az osztrák gyártmányú SGP villamosok négytengelyes pótkocsija. Magyarországon Miskolcon voltak megtalálhatóak 2010-ig, ahol SGP E1-esek vontatták őket; a 2-es vonalon jártak, mert az 1-esen nem tudtak megfordulni. Ekkortól kezdve azonban a Zöld Nyíl építési munkálatai miatt nem tudtak közlekedni, és fővizsgájuk is lejárt, ezért a közlekedési vállalat a forgalomból kivonásuk mellett döntött. Később a 300-as pályaszámú kocsit nosztalgia célokból felújították és a 185-ös pályaszámú SGP E1-essel egybekapcsolva különleges alkalmakkor közlekedni szokott. A többi c3-ast elbontották.
A sorozat első darabjai az ötvenes évek legvégén készültek, tehát idősebbek, mint a miskolci E1-esek. Ajtóelosztásuk is más, mint a motorkocsiké. Elöl egy, középen két ajtószárny van, a hátsó ajtó kezdetben háromszárnyú volt, de a kalauz nélküli közlekedés bevezetésével Bécsben lehegesztették őket. Felépítésük egyébként megegyezik az SGP-k belső terével. Fűtött, fénycsövek segítségével történik a világítás. Padlója sárlécpadló.
Főbb jellemzői:
Bécsben a kalauzi szolgálat megszüntetése után egyéni ajtónyitást szereltek fel a kocsikban, szakadásvédelemmel, ugyanakkor eltávolították a tolatókapcsolót.