Mamurras

Mamurras
Mamurrasi parkrészlet Szkander bég mellszobrával
Mamurrasi parkrészlet Szkander bég mellszobrával
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeLezha
KözségKurbin
AlközségMamurras
Irányítószám4704
Népesség
Teljes népesség8282 fő (2006)
Tszf. magasság25 m
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 34′ 39″, k. h. 19° 41′ 32″41.577500°N 19.692220°EKoordináták: é. sz. 41° 34′ 39″, k. h. 19° 41′ 32″41.577500°N 19.692220°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mamurras témájú médiaállományokat.

Mamurras (ritkán Mamuras) város Albánia északnyugati részén, Lezha városától légvonalban 23, közúton 26 kilométerre dél–délkeletre, a Szkander bég hegyláncot(wd) határoló Lezha–Tiranai-síkság keleti peremén. Lezha megyén belül Kurbin község(wd) része, Mamurras alközség(wd) központja. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 15 284 fő, Mamurras város becsült lakossága 2006-ban 8282 fő volt. Látnivalókban szűkölködő agrártelepülés.

Fekvése

Mamurras a partvidéki Alacsony-Albánia északi részén található, a Lezha–Tiranai-síkság résztájegysége, a Mat(wd)–Ishëm(wd) köze keleti peremterületén fekszik. Határában folyik a Droja folyócska (Lumi i Drojës). A települést nyugatról kerüli el a Tiranát Shkodrán keresztül Han i Hotittal(wd) összekötő SH1-es jelű főút. Közvetlen közúti összeköttetése biztosított Laçcsal és Fushë-Krujával, emellett a durrës–shkodrai vasútvonal egyik megállója.

Története

A Shkodra és Tirana közötti országút Mamurrasnál az első világháború éveiben

A 15. században Vrana grófjának(wd) birtokai közé tartozott a 20. századig kiterjedt mocsárvidékkel és erdőséggel övezett falu. A 20. század elején a Shkodra–Tirana-országút haladt át a településen, az első világháborúban, 1917-ben pedig az ország északi részét megszálló Osztrák–Magyar Monarchia hadserege drótkötél-vontatású vasutat épített ki Lezha és Vora között, amelynek egyik állomása Mamurras volt. 1924. április 6-án Mamurras közelében máig vitatott indítékból meggyilkoltak két amerikai turistát, ami a nemzetközi híradásokba is bekerülve sokat ártott Albánia megítélésének és belpolitikai válságot is okozott (lásd mamurrasi incidens). 1926-ban nyugati segítséggel a mamurrasi erdőben épült fel az egyik első, a határon túli üldöztetésből Albániába menekült albánoknak lakhatást nyújtó falu. A második világháborúban stratégiailag jelentős elhelyezkedése miatt – nem csak a shkodra–tiranai út haladt át a településen, de a közelben volt a patoki(wd) hadi kikötő is – az országot megszálló olasz hadsereg egyik legfontosabb fegyver- és hadianyagraktára volt Mamurrasban, valamint itt volt a rendfenntartó carabinierik székhelye is. 1942. április 5-én a település mellett került sor az olasz milícia és az Abaz Kupi vezette fegyveres ellenállók közötti egyik fontos összecsapásra, 1944. szeptember 12–13-án pedig szintén Kupi és Abas Ermenji vezetésével a gerillák itt ütöttek rajta és semmisítettek meg egy kilenc teherautóból álló német katonai konvojt.

A környék erdeit már az 1920-as–1930-as évek intenzív fakitermelése során felszámolták. A 20. század második felében, a lápvidék lecsapolását követően megjelenő szántóföldek, gyümölcsösök, dohány- és szőlőültetvények rajzolták át a táj képét, Mamurras jelentős agrártelepülés, állami gazdasági központ lett.

Nevezetességei

Labdarúgócsapata a KF Adriatiku Mamurrasi.(wd)

Jegyzetek

  1. ↑ "GeoNames". GeoNames (angol nyelven). 2005.
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Lezhë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
  4. ↑ http://www.geonames.org/3184806/mamurras.html
  5. ↑ Pasha 2006 :5.; Sheme & Mara 2017 :111.
  6. ↑ Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)
  7. ↑ Nagel 1989 :157.; Schmitt 2009 :40.
  8. ↑ Hortobágyi 2010 :112–113., 124.
  9. ↑ Pearson 2004 :220.; Elsie 2010 :105.
  10. ↑ Pearson 2004 :256.
  11. ↑ Pearson 2005 :182., 253.
  12. ↑ Pearson 2005 :182–183.
  13. ↑ Pearson 2005 :386.
  14. ↑ Zojzi 1962 :45.
  15. ↑ Nagel 1989 :157.; Réti 1991 :91.; Sheme & Mara 2017 :91.

Források