Peqin

Peqin
A peqini mecset és óratorony 1995-ben
A peqini mecset és óratorony 1995-ben
Peqin címere
Peqin címere		 Peqin zászlaja
Peqin zászlaja
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeElbasan
KözségPeqin
AlközségPeqin
Irányítószám3501
Népesség
Teljes népesség6353 fő (2011)
Tszf. magasság50 m
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 03′, k. h. 19° 45′41.050000°N 19.750000°EKoordináták: é. sz. 41° 03′, k. h. 19° 45′41.050000°N 19.750000°E
Peqin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Peqin témájú médiaállományokat.

Peqin város, egyúttal községközpont és alközség Albánia középső részén, Elbasan városától légvonalban 28, közúton 33 kilométerre nyugat–délnyugatra, a Shkumbin folyó jobb partján. Elbasan megyén(wd) belül Peqin község(wd) székhelye, Peqin alközség központja, egyúttal ez utóbbi egyetlen települése is. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Peqin város népessége 6353 fő. A római korban a Via Egnatia egyik állomáshelye volt, a török hódoltság alatt a 18–19. században élte fénykorát. Fő látnivalói középkori vára, valamint a mecset és óratorony épületegyüttese.

Fekvése

Peqin a Shkumbin alsó völgyében, a torkolatvidéktől 25 kilométerre, a folyó jobb partján fekszik 45 méteres tengerszint feletti magasságban. A várostól délre húzódik az Elbasant Rrogozhinán keresztül az SH4-es úttal összekötő SH7-es jelű főút.

Neve

A török hódoltság idején egy 1431-es összeírásban Biklenet, 1528-ban pedig Peklin néven említették. Az oszmán Peklin, Beklin alakokkal párhuzamosan albán neve Pekin, majd a 20. században Peqin lett. A 20. század elején nyugati forrásokban gyakran bukkant fel Pekinj vagy Pekinje néven.

Története

Az ókorban, Illíria római meghódítása, az i. e. 168-as harmadik római–illír háború után a mai Peqintől kicsit keletre Clodiana néven jött létre a Via Egnatia egyik állomása. Néhány forrás tévesen azt írja, hogy az út dyrrhachiumi és apollóniai ága itt, Clodianánál egyesült, valójában a két út valamelyest nyugatra, Asparagiumnál találkozott, és vezetett tovább keleti irányban a Genusus völgyében.

A település a 14–15. században a nagy hatalmú Topia család(wd) birtoka volt. A 15. század végén feltehetőleg a velenceiek építettek itt egy a bashtovaihoz tipológiai és építészeti szempontból egyaránt hasonló várat. Az oszmán hódoltsággal a vár török kézre került. A körülötte kialakult település a 18–19. században élte fénykorát, vélhetően egy albán pasa székhelyeként. 1701-ben a rufai(wd) szúfi szerzetesrend egyik első ismert albániai tekkéjét (derviskolostorát) itt alapította meg egy bizonyos Hasan atya (Baba Hasan), később pedig a kádirik(wd) is megtelepedtek Peqinben. 1749-ben Peqin lakói írásban folyamodtak a Portához, amelyben a felettük hatalmaskodó helyi földesurak letörését kérték a szultántól.

Albánia 1912-es függetlenné válását követően Peqin az Esat Toptani vezette ellenkormányt támogatta, és a Közép-albániai Köztársaság része lett. Miután a nagyhatalmak által kijelölt Vilmos fejedelem lett az ország uralkodója, az ellene kirobbant közép-albániai felkeléshez 1914 nyarán Peqin is csatlakozott. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett a település, amelynek határában a megszálló olaszok internálótábort létesítettek.

1947 májusában kezdték meg az első albániai vasútvonal kiépítését Durrës és Peqin között. 30 ezer ember megfeszített munkájával és jugoszláv anyagi segítséggel végül 1947. november 7-én adták át a 44 kilométeres szakaszt. 1950 decemberéig ennek folytatása, a Peqin–Elbasan-vonal is elkészült.

Nevezetességei

Peqin fő nevezetessége a velenceiek által épített, majd a törökök által bővített, műemlékvédelem alatt álló vár. A város mecsete a 17. század második felében épült, a tiranai és a kavajai mecsetekhez hasonlóan árkádos oszlopcsarnokkal és óratoronnyal. A mecset később megsemmisült és a 19. században újjáépítették, napjainkra az eredeti épületegyüttesből csak az óratorony maradt fenn. Hasonlóképpen elpusztult a város török kori gőzfürdője. A városképet alapvetően a kommunista korszakban épített emeletes blokkházak határozzák meg.

A város labdarúgócsapata a KS Shkumbini Peqin.

Nevezetes peqiniek

Jegyzetek

  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Elbasan 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
  3. ↑ Pasha 2006 :18.
  4. ↑ Elsie 2013 :353., 515.
  5. ↑ Gárdos 1990 :33.; Durham 2001 :36., 213.
  6. ↑ Pollo & Puto 1981 :22.; Réti 1991 :157. (helytelenül Claudiana alakban); Jacques 2009 :140.
  7. ↑ Nagel 1989 119.; Ceka 2013 :259., 335.
  8. ↑ Réti 1991 :116.; Elsie 2010 :471.
  9. ↑ Jacques 2009 :167.
  10. ↑ Gilkes 2013 :66.
  11. ↑ Elsie 2010 :386.
  12. ↑ Elsie 2010 :222.
  13. ↑ Pollo & Puto 1981 :93–94.; Nagel 1989 :119.
  14. ↑ Durham 2001 :36., 40.
  15. ↑ Pearson 2004 :67.
  16. ↑ Pearson 2005 :336.
  17. ↑ Réti 2000 :71., 74.; Pearson 2005 :158–159., 162.
  18. ↑ Nagel 1989 :24.; Jacques 2009 :464.; Elsie 2010 :379.; Zavalani 2015 :297.
  19. ↑ Nagel 1989 :44., 119. Vö. Réti 1991 :157.; Dienes 2005 :107.
  20. ↑ Nagel 1989 :119.
  21. ↑ Pasha 2006 :18.
  22. ↑ Elsie 2013 :173.
  23. ↑ Elsie 2010 :200–201.

Források