| Michel Tournier | |
| Született | 1924. december 19. Párizs |
| Elhunyt | 2016. január 18. (91 évesen) Choisel |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | francia |
| Szülei | Alphonse Tournier |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Choisel |
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Tournier témájú médiaállományokat. | |
Michel Tournier (Párizs, 1924. december 19. – Choisel, 2016. január 18.) francia író. 1967-ben elnyerte a Francia Akadémia irodalmi nagydíját, a Grand Prix du romant, a Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke című regényéért, majd 1970-ben a legnevesebb francia díjat, a Goncourt-díjat is A rémkirály (Le Roi des aulnes) című könyvéért. 1972-ben a Goncourt Akadémia tagjává választották.
Tanulmányait meghatározta a német kultúra, a zene és a katolicizmus. Később felfedezte a filozófus, Gaston Bachelard eszméit. Az elkövetkezendő húsz évben sokféle állást vállalt: 1956-1968-ig egy kiadónál fordított német nyelvről (ha nem is túl sok sikerrel) franciára, majd újságíróként dolgozott.
Élete utolsó éveiben egy kis faluban lakott (Choisel) a helyi régi plébánia épületében. Franciaország második legjelentősebb független kiadójánál, a Gallimard-nál az olvasási bizottság tagja.
Tournier ma már klasszikusnak számít, szerte a világban olvassák műveit. Regényes univerzuma, amelyet emberevő óriások, ogrék, androgének népesítenek be, és amelyet áthat a befelé fordulás témája, a realizmus és a fantasztikum között helyezkedik el. Az őt ért kritikák ellenére, az ő eredeti előadásában a történelem, a mítoszok és a vallások új színezetet kaptak, amely hasznos volt az 1970-es évek irodalma számára.