A Tony Sheridan és The Beatles-változat
A The Beatles (akkoriban nemrég csatlakozott Pete Best dobossal) 1961 nyara óta lépett fel a hamburgi Top Ten Club színpadán. Ekkoriban a zenekart és Tony Sheridan zenészt a Poldydor cég foglalkoztatta, Bert Kaempfert zenekarvezető menedzselésében. 1961. június 22-én az együttest a Frederich Ebert Hallén álló általános iskolába vitték, annak elfüggönyözött színháztermében állították fel az ideiglenes stúdiót. (két mikrofont és egy magnót) Stuart Sutcliffe külső szemlélőként figyelte az ott zajló munkát. A felvételi munkák alatt több számot is eljátszott az együttes, azonban Kaempfer a My Bonnie slágert választotta. (állítólag azért, mert akkortájt a német klubokban hatalmas közönségsikere volt) Ezenkívül 7 másik dalt is szalagra rögzítettek (köztük a Cry for a Shadow saját szerzeményüket is). A felvételen Sheridan énekel (Elvis Presley stílusú bevezetővel kezd) és gitározik, addig az együttes háttérzenekarként kíséri a művészt. Mégis ez az együttes legeslegelső profi felvétele.
A dal az NSZK-ban négy hónappal később, október 23-án került kislemezre (B-oldalán a The Saints (When the Saints Go Marching In) dallal), sztereó hangzásban. A címkén még az együttes The Beat Brothers néven került rá, elsősorban amiatt, mert a német közösségnek nem mondott semmit a The Beatles név. A kislemez a Hit Parade lista 5. helyén végzett. A német lemezkiadó ezt követően a szigetországba is importálni kezdte a lemezt, amely 1962 év elején megjelent, azonban a 48. helyet érte el. Az amerikai kiadás áprilisi megjelenését követően nem ért el helyezést.
Az együttes ennek a kislemeznek köszönhetően ismerte meg későbbi menedzserüket, Brian Epstein-t. Egy Raymond Jones nevű vásárló 1961 őszén érdeklődött a német kiadvány felől, azonban Epstein semmit se hallott az együttesről és a kiadványról. Ezt követően tekintette meg a Cavern Club-ban egy fellépésüket.
A The Saints és a My Bonnie 1962 júniusában felkerült Tony Sheridan ,My Bonnie című nagylemezére. Később, a Beatlemánia idején a kislemez 1963-ban a kislemezlista 48. helyén zárt, a Polydor pedig középlemezen is kiadta. Az amerikai újramegjelenés során a 26. helyen zárt a Billboard Hot 100 listán.
1964-ben a felvétel felkerült a német The Beatles' First lemezre. A felvétel a Cry for a Shadow és az Ain't She Sweet feldolgozásával együtt megjelent az 1995-ös Anthology 1 albumon.
.jpg)
