| Nagydevecser (Diviciorii Mari, Groß-Däwätsch) | |
| A református templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Szépkenyerűszentmárton |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 407523 |
| SIRUTA-kód | 59531 |
| Népesség | |
| Népesség | 149 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 326 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydevecser témájú médiaállományokat. | |
Nagydevecser (románul Diviciorii Mari, németül Groß-Däwätsch) település Romániában, Kolozs megyében.
A megye keleti részén, Kolozsvártól 59 km-re északkeletre, Szamosújvártól 17 km-re délkeletre, Kékesvásárhely, Szépkenyerűszentmárton, Kisdevecser és Mohaly közt fekszik.
1173-ban Deuecher Superior néven említik először.
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején áttért a református hitre.
A 17. században a települést előbb Giorgio Basta katonái, majd 1658-ban a tatárok pusztítják el, meggyérítve a magyar lakosságot, melynek pótlására románok költöznek be a faluba. Az 1717-es utolsó tatárjárás is sok áldozatot szedett, a tatárok a lakosság jelentős részét fogságba hurcolták.
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.
1910-ben 652 lakosa volt, ebből 516 román, 103 magyar, 17 német és 16 cigány.
2002-ben 202 lakosából 172 román, 20 cigány és 10 magyar volt.