Apahida

Apahida (Apahida)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségApahida
Rangközségközpont
Irányítószám407035
Körzethívószám0264
SIRUTA-kód55696
Népesség
Népesség8989 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság202 (2011)
Népsűrűség84,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság303 m
Terület106,02 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′ 28″, k. h. 23° 44′ 24″46.807778°N 23.740000°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 28″, k. h. 23° 44′ 24″46.807778°N 23.740000°E
Apahida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apahida témájú médiaállományokat.

Apahida (románul Apahida, németül Bruckendorf, latinul Pons Abbatis) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Kolozsvártól négy kilométerre északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Neve onnan származik, hogy a kolozsmonostori bencés apátság itteni birtokán híd vezetett át a Kis-Szamoson. Az apát és a híd főnévnek birtokos személyjellel ellátott összetétele. Először egy 1326-os oklevélben említik, Apathyda néven, mai nevén 1469-ben fordul elő (Apahyda).

Története

Jelentős régészeti lelőhely, közelében dák temetőt és római villát tártak fel. Az 1889-ben és 1968-ban megtalált két gepida uralkodói sír a legjelentősebb népvándorláskori leletek közé tartozik Erdélyben.

A kolozsmonostori apátság vámszedő helye volt. Határában feküdt a középkorban az 1326-ban említett Misketelke falu.

1381 és 1497 között a faluban tartotta ítélőszékeit Kolozs vármegye. 1660 körül elpusztult, az 1708–1711-es pestisjárványban elnéptelenedett, majd 1775-ben ismét csak puszta. Teleki Sándor még a szabadságharc után is úgy találta, hogy „Apahida már nem arab-duár, de még nem falu.” 1870-ben azonban megépült a Szászrégen–Mócs–Apahida kövezett út, 1881-ben pedig vasúti csomóponttá vált, ami lökést adott a fejlődésének. Egy áttérést követően 1877-ben alakult meg görögkatolikus egyháza. 1911-ben gyógyszertárat nyitottak benne. Itt volt a Kolozsvárról induló távgyalogló versenyek célpontja. Közelében 1944 őszén harcok dúltak.

Népessége

Gazdasága

Nevezetességek

Híres emberek

Képek

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  2. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 57. o. ISBN 963 05 3346 4
  3. ↑ https://adatbank.ro/vendeg/htmlk/pdf8694.pdf W. Kovács András: Megyeszékhelyek a középkori Erdélyben. In Pál Judit – Sipos Gábor szerk.: Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2010, 183. o. PDF
  4. ↑ Teleki Sándor: Utazás a Kis-Szamostól a Nagy-Szamosig. T. S.: Emlékeim. II. Bp., 1880, 189. o.
  5. ↑ Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 233. o.
  6. ↑ "Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 48. o." (PDF). 2012. április 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. december 26.

Források

További információk