Kodor

Kodor (Codor)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Alsógyékényes
Rang	falu
Községközpont	Alsógyékényes
Irányítószám	407346
SIRUTA-kód	55124
Népesség
Népesség	357 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	285 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 38″, k. h. 23° 49′ 27″47.127207, 23.82422547.127207°N 23.824225°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 38″, k. h. 23° 49′ 27″47.127207, 23.82422547.127207°N 23.824225°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kodor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kodor románul: Codor, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

Déstől délnyugatra fekvő település.

Története

Kodor Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1292-ben említették Kodor néven.

Első birtokosai 1305-ből ismertek: Kodori Márton fia János és testvérei Mog, Domokos, Herczeg és Lőrincz és ennek fia Péter voltak.

1305-ben Kodor-i Márton fia János és testvérének: Lőrincnek fia Péter Kolozs vármegyében Rücs föld és Szentpéter föld között fekvő Komlós nevű örökölt földjüket rokonuknak Fekete Péternek adták.

1609-ben Mátisfalván: Katona Gerely és Mihály (régi lófők) Kekedi uram Kodori jobbágyaiként voltak említve. Kodor egykor tiszta magyarlakta község volt. Magyar lakossága 1602–1603 között és 1657–1660-ban, de főleg 1696-ban a török uralom alatt nagyon megapadt, később 1706-ban a labancok majd az egész községet elpusztitották. Az elpusztított lakosság helyére románok és velük együtt magyarok telepedtek itt le, de a magyarok nagy része beolvadt a románságba. A lakosság foglalkozása főleg földművelés és baromtenyésztés volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

1910-ben 502 lakosából 23 magyar, 478 román volt. Ebből 470 görögkatolikus, 15 református, 17 izraelita volt.

Jegyzetek

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 388–394. o.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.