| Noszoly (Năsal) | |
| Noszoly, előtérben a református templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Cege |
| Rang | falu |
| Községközpont | Cege |
| Irányítószám | 407566 |
| SIRUTA-kód | 59844 |
| Népesség | |
| Népesség | 261 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 55 (2011) |
| Népsűrűség | 14,1 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 334 m |
| Terület | 28,87 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Noszoly témájú médiaállományokat. | |
Noszoly (románul: Năsal) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
A Mezőségen, Szamosújvártól 25 km-re délkeletre fekszik. Külterületének 50%-a szántóföld, 13%-a legelő, 7%-a rét és 5%-a erdő.
Neve szláv eredetű személynévből keletkezhetett. Talán a falut jelöli az 1215-ös, Nazalas adat. 1220-ban Noozul, 1318/23-ban Nuzal, 1332/35-ben Nusal, 1587-ben Nwzaly alakban írták.
Doboka, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1220-ban Mojs fia Mojs birtoka volt, és az ő családjáé maradt még száz éven keresztül. A 15–16. században Buza mezőváros uradalmához tartozott, előbb a Bebek család, 1470-től Dengelegi Pongrácz János, a 16. században a Kendi és a Balassa család birtokában.
Lakói a 16. század második felében unitárius, 1622 és 1643 között református hitre tértek. Református egyháza 1766-ig, majd 1830 és 1875 között volt anyaegyházközség, azóta filia. A 17. században a Fekete, Cseffey, Petky és Kálnoky, a 18. században a Kálnoky, Henter, Domokos, Petky, Bálinttit és Bethlen család birtokolta. 1755-ben itt tartotta közgyűlését Doboka vármegye.
1750-ben 8 jobbágy-, 25 zsellér és 12 kóbor családját írták össze. Református gyülekezete 1766-ban 17 férfit és ugyanannyi asszonyt számlált. A 19. század első felében határában bort termesztettek, és gazdaságában fontos szerepet játszott a Cegei-tó halászata is, amelynek a határához tartozó ágait az 1860-as években csapolták le. (A falutól délkeletre ma található tó 1870-ben, földcsuszamlással keletkezett.)
Schilling Ottó földbirtokos a 19. század végén kezdte forgalmazni az eredetileg juhtejből készült és a szomszédos Göc határában található üregekben, később pincékben érlelt noszolyi sajtot. 1895-ben határának 52%-a volt szántó, 27%-a legelő, 7%-a rét és 6%-a erdő. Iskolájában 1972-ig működött magyar tagozat. 1981–83-ban a Habadok határrészben 16 hektáron gyümölcsöst telepítettek.