| Pincemajor (Pince-Marof) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 85 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 15,47 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pincemajor témájú médiaállományokat. | |
Pincemajor (szlovénül: Pince-Marof) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Lendvától 8 km-re délkeletre a szlovén Muravidék délkeleti csücskében a Mura bal partján a magyar és a horvát határ által határolt területen fekszik. Szlovénia legkeletibb települése.
Uradalmi majorként korábban Pince község részét képezte, csak a 20. században lett önálló falu. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Pince falu első írásos említése 1381-ből származik "Pynche" alakban. 1524-ben "Pyncze" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Közigazgatásilag területe Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 115 lakosa volt.