Muramelence

Muramelence (Melinci)
A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna
A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBelatinc
Rangfalu
Alapítás éve1379
PolgármesterMilan Kerman
Irányítószám9231
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség741 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület6,78 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 34′ 21″, k. h. 16° 14′ 17″46.572500°N 16.238056°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 21″, k. h. 16° 14′ 17″46.572500°N 16.238056°E
Muramelence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Muramelence témájú médiaállományokat.

Muramelence (korábban Melincz, szlovénül: Melinci) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinc községhoz tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 14 km-re délkeletre, Belatinctól 5 km-re délre, a Mura völgyében, a folyó bal partján fekszik.

Története

Útikápolna

A település első írásos említése 1379-ből való "Hmelinica" néven. 1411-ben "Melinche", 1428-ban "Hmelinche", 1481-ben "Hmelenicze", 1524-ben "Melynycze" alakban szerepel a korabeli forrásokban.

A 15.-17. században a belatinci uradalom része volt, s az alsólendvai Bánffy család birtokolta. A Bánffyakat követték a Csákyak, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. században a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint "MELINCZ. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura G. Csáki Uraság, lakosai többfélék, fekszik Belatinczhoz nem meszsze, de annak filiája, határja jó."

Fényes Elek szerint " Melincz, vindus-tót falu, Zala vgyében: 412 kath. lak. F. u. Gyika. "

Az 1910. évi népszámlálás szerint 908, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 815 lakosa volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ "Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno". Statistical Office of the Republic of Slovenia. 2020. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 28.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk