Rezi

Rezi
A rezi vár
Rezi címere Rezi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	község
Polgármester	Cserép Gábor (független)
Irányítószám	8373
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	1331 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	39,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	29,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 50′, k. h. 17° 13′46.833333333333, 17.21666666666746.833333°N 17.216667°EKoordináták: é. sz. 46° 50′, k. h. 17° 13′46.833333333333, 17.21666666666746.833333°N 17.216667°E
Rezi Pozíció Zala megye térképén
Rezi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezi témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Rezi község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése

Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Bakony-vidékhez tartozó Keszthelyi-fennsíkon helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik a községet.

Belterületi része gyakorlatilag zsáktelepülésnek tekinthető, hiszen a faluba közúton csak déli irányból lehet eljutni, Keszthely felől, Cserszegtomajon át, a 7347-es útból kiágazó (a 71-es főutat is keresztező) 73 162-es úton. Egy kis forgalmú bekötőút kapcsolja össze a Keszthely–Zalaszántó–Sümeg közti 7327-es úttal, amely szintén jó néhány kilométeren át Rezi közigazgatási területén (annak nyugati szélén) húzódik. Itt ágazik ki a 7327-esből a Jánosházáig vezető 7331-es út is.

Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a település központjától egy kilométerre fekvő zalaszántói mellékúton Sümeggel is.

Története

Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár később épült. A forrásokban legkorábban 1335-ben fordul elő mint királyi vár. Az 1370-es évek során a Laczfiak kezére szállt a vár, ám hűtlenségük miatt a király elkobozta a tulajdont. 1427-ben Zsigmond király a gersei Pethőknek adományozta, ezúttal a településsel együtt.

A 16. században a települést sok csapás érte. 1538-ban a veszprémi érsek familiárisai fosztották ki. 1555-től a törökök birtokolták a települést, amelyet többször is leromboltak, ám pusztán nem maradt. A vár eközben védelmi funkciókat látott el, annak ellenére, hogy nem számított végvárnak. Így lényegében csak a katonák hatalmaskodásai ismertek a környék lakói felett. Végül 1586-ban a elrendelték a vár lebontását egyrészt a lakosok érdekében, másrészt félve, hogy a törökök kezére kerül.

A törökök kiűzése után hamar a Pethő család egyedüli földesúrrá vált a településen. A 18. században rövid időre az Esterházy család kezére szállt a birtok, ám a század közepétől a Festeticsek jobbágytelepülése lett Rezi egészen 1945-ig. Ez egyben a falu életének fellendülését is jelentette, lakosságszáma nagyban nőtt, azonban a 20. század közepéig nagyrészt mezőgazdasági település maradt Keszthely szolgálatában.

Az 1950-es években kiépült a település infrastruktúrája. Az 1960-as években a század elejétől jellemző kőipar nagyban meglódult, a kőfaragó iparosok termékei országszerte híressé váltak. Az 1980-as évek során azonban az iparág lehanyatlott, 1988-ban megszűnt a helyi kőbánya is.

Az 1990-es évek végén, egy csendes időszak után, a település ismét fejlődésnek indult. Ezúttal az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik egyrészt Keszthely és Hévíz közelsége, másrészt kedvező adottságai a falusi turizmus számára (csendessége és természetközelisége), végül a település komoly borkultúrája.

Közélete

A településen polgárőrség működik.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,7%, cigány 2,7%, német 3,27%, arab 0,36%, bolgár 0,27%. A lakosok 73,9%-a római katolikusnak, 2,28% reformátusnak, 0,44% evangélikusnak, 0,44% görögkatolikusnak, 5,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 1,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek, ruszinnak és szlovénnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,5% volt római katolikus, 2,2% református, 0,5% evangélikus, 0,5% ortodox, 0,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Rezi vár
• Szőlőhegyi kápolna
• Szent Orbán szobor
• Római katolikus templom
• Gyöngyösi betyár csárda
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Itt található Magyarország egyetlen dolomit sziklahídja

Régi mondások, falucsúfolók a településről

• Rezibe’ agyonverték a muffot.
• Igaza van a sümegi embernek. Ha valaki rezü, óra az úttya. [Az arra, orra és óra szavak hasonlóságán alapuló szójáték.]
• A zsidiek bepörűték a rezi várt, mer nem engette a napot rájuk sütnyi.

Jegyzetek

További információk

• Rezi az utazom.com honlapján

Kapcsolódó szócikk

• Benkő Anna Zsanett-gyilkosság