| Misefa | |||
| Kastélyszálló | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sifter Róbert (független) | ||
| Irányítószám | 8935 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 249 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 41,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Misefa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Misefa témájú médiaállományokat. | |||
Misefa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.
A néhány utcából álló kistelepülés a Zalai-dombságban, a Principális-völgy területén található. A Keszthelyi-öböltől bő fél órányi autóútra, Zalaegerszegtől 17, Keszthelytől 30, Budapesttől 208 kilométer távolságra. A községen a 7362-es út húzódik végig.
Misefa valószínűleg a 13. században keletkezett magyar falu, első ismert említése Myxefolva, 1352-ből származik. A településnév minden bizonnyal a magyar Mikse személynév és a falva összetételéből, majd elrövidüléséből jött létre.
Népetimológián alapuló helyi legenda szerint onnan ered a név, hogy mivel a falunak sokáig nem volt temploma, egy nagy diófa árnyékában tartották a miséket, és e fát nevezték volna misefának.
Vályi András 1796-os leírása szerint: „MISEFA. Vagy Miskfa. Elegyes falu Szala Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kapornakhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye, és szőleje is középszerű.”
A község kastélyát a 19. században misefai Fábiánics Ignác (1809-1894) királyi főtanácsos és főjegyző építtette. A kastélyépület akkor kapta klasszicista pompáját, amikor felsőpataki Bosnyák Géza (1863-1935), az Első Magyar Takarékpénztár egyik alapítója tulajdonában volt.
A községben 2007-ben 282 fő élt és összesen 119 lakás volt.
A településen 2006. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 291 | 282 | 270 | 255 | 261 | 261 | 266 | 256 | 249 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,8%, cigány 1,78%. A lakosok 73,5%-a római katolikusnak, 4,2% reformátusnak, 1% evangélikusnak, 4,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (17,1% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,3% volt római katolikus, 2,3% református, 2,3% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).


Az 1940-es évek végéig ez a terület felelt meg Misefa falunak. Hagyományos falu, 100 fő körüli lélekszámmal. A házak életkora, stílusa vegyes képet mutat. Nevezetességei – harangláb, faluház – csak helyi jelentőséggel bírnak.
A Fő utcáról a haranglábnál keleti irányba letérve a Béke utcán találjuk magunkat. Haladva tovább, a Foglár-csatorna hídján átkelve kezdődik a misefai major. A hídról már látható a kastély, és a gyűrű alakú körhalastó, közepén beton emelvénnyel, mely falunapokon koncertek tartására szolgál.
A második világháború után a kastély majorsági épületeit lebontották. Az épületek helyére egyrészt vályogból (vert fal, tömés), másrészt az elbontott épületek tégláiból lakóházakat emeltek az itt lakók. Az ötven-hatvanéves épületek mögött, a hegyoldalban fekszik a falu szépen gondozott temetője. A temető oldalában még áll egy öreg kocsányos tölgy, mely a Zalában valaha gyakori Illír jellegű gyertyános-tölgyesek itteni hírmondója.
A második világháború után közös tanács vezette Misefát és a környező településeket nagykapornaki központtal. Tanácsi döntéssel építési telkeket alakítottak ki Nagykapornak Misefa felé eső része folytatásában, Misefa akkori külterületén (Ország utca nyugati oldala). A telkeken szintes társasházak és családi házak épültek. A terület jellegében, stílusában inkább Nagykapornakhoz, mintsem Misefa régi részeihez hasonló. Az ezredfordulón a misefai önkormányzat új utcát nyitott az Ország utcától nyugatra, azzal párhuzamosan. A lakóházakkal szemben találjuk a misefai halastavat, mely az elmúlt időszak szárazsága alatt térfogatának mintegy kétharmadát veszítette el. A tavat a Foglár-csatorna táplálja, mely az ezredfordulóra időszakossá vált, az év tél végi és kora tavaszi hónapjainak kivételével száraz a medre. A tó és Nagykapornak közé beszorítva kapott helyet Misefa „szabadidő-központja” (fa játszótér, betonos focipálya, teniszpálya).