Ukk

Ukk
Római katolikus templom
Ukk címere Ukk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Sümegi
Jogállás	község
Polgármester	Torsa Gergely (független)
Irányítószám	8347
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	262 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	24,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 02′ 36″, k. h. 17° 12′ 43″47.043419444444, 17.21193055555647.043419°N 17.211931°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 36″, k. h. 17° 12′ 43″47.043419444444, 17.21193055555647.043419°N 17.211931°E
Ukk Pozíció Veszprém megye térképén
Ukk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukk témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ukk község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

A Marcal-medence déli részén fekszik, a Marcal folyó jobb (keleti) parti oldalán.

A közvetlenül határos települések: észak felől Rigács és Zalameggyes, északkelet felől Hosztót, kelet felől Csabrendek, dél felől Zalagyömörő, délnyugat felől pedig Gógánfa. Északnyugat felől a legközelebbi település Megyer, de a közigazgatási területeik – bő fél kilométer híján – nem érintkeznek.

Története

Oklevélen először 1268-ban említik, Terra Vck néven. Később 1272-ben Possessio Vg, 1474-ben Wk, ezután pedig Uk alakban jegyezték fel. A kora középkorban Uggyemerev (Ukkgyömörő) néven is összeírták.

A török kiűzéséig jelentéktelen pusztaként tartották számon. Korai birtokosa az Ukky család volt. Ukky Jánost 1625-ben küldték a Rába mellé. Az Ukkyak után a Gyömörey és a szentgyörgyi Horváth családok birtokolták. 1400 és 1700 között a népesség keveset növekedett. 1715-ben is csak két jobbágy lakott itt a családjával. Az 1830-as években lecsapolták a Bertin (vagy Bertén) tavat, aminek következtében a környék népessége ugrásszerűen megnőtt. A 19. század elején már 500-an lakták a települést. A lakosság főbb tevékenysége a földművelés és az állattenyésztés volt, ami azóta is megmaradt. Jegyzőséget 1890 környékén kapott, postahivatala is nagyjából akkor létesült.

1933-tól vezetékes vízhálózattal rendelkezik, 1945 után milliókat költöttek a település korszerűsítésére. 1909-ben építették újjá a falu plébániáját, ami a 16. század során, a török hódoltság alatt pusztult el. Temploma a 18. században épült. A település már 1928-ban körorvosi és kerületi állatorvosi székhely volt. Gyógyszertára az 1929-es év során épült. 1949-ben alakult itt meg az Új Élet Termelőszövetkezet Gyömörey Sándor egykori birtokán. A termelőszövetkezet 1969-ig önállóan működött, de 1970-ben egyesült a gógánfai, majd 1983-ban a sümegi termelőszövetkezettel.

A rendszerváltás óta újra körjegyzőségi székhely. 2009. január 1-jén 298, 2015. január 1-jén pedig 325 lakosa volt.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1,8% németnek, 9,1% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,5%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,7% (23,9% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 2,1% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,7% volt római katolikus, 3,8% református, 0,7% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 3,8% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).

Sport

A településnek egy megyei harmadosztályú labdarúgócsapata van. Hivatalos nevén Ükki Tömegsport Egyesület. Az egyesület képviselője Szita Zoltán.

Nevezetességei

• A templomkertben található Ukk első világháborús emlékműve, fekete márványlapján a következő felirattal: „A hazáért áldozták életüket. 1914-1918. Biczó Orbán, Csőbör Gábor, Farkas János, Gerecs Lőrinc, György Lajos, Kiss Kálmán, Lévai János, Lukonics Gyula, Németh István, Piszker Károly, Pörnyeszi Ferenc, Somogyi Lajos, Szita János, Szita István, Szita József, Kovács Dezső, Horváth János. 1939-1945. Baracskay Lajos, Bella István, Dancs János, Darabos János, Domján László, Erdős Antal, Kardos Lajos, Körmendi Imre, Móri Gyula, Nagy János, Németh János, Oláh István, Piszker Ferenc, Pörnyeszi József, Szita Károly, Tajnai József, Horváth Imre 1991. Csak az hal meg akit elfelejtenek. Zsupányi Károly, Pörnyeczi József.”
• A temetőben található tölvári és gyömörei Gyömörei János huszár őrnagy, 1848-as honvéd tűzmester szürke márvány síremléke.
• Gyömörey-kastély

Híres emberek

• Itt született Rákosi Viktor író, újságíró, humorista 1860-ban.
• Bulla Elma színésznő évtizedeken át Ukkon, a Szalai-kúriában töltötte szabadidejét.
• Itt született Krausz Sámuel izraelita tanítóintézeti tanár, történész, nyelvész, hebraista 1866-ban.
• Itt született 1931-ben Németh Aladár Munkácsy Mihály-díjas iparművész.

Jegyzetek

További információk

• Ukk község weboldala
• Ukk emlékhelyei az Eötvös Károly Megyei Könyvtár honlapján
• Ukk vasútállomása a www.vasutallomasok.hu lapon
• Víztorony