| Kup | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Imre (független) | ||
| Irányítószám | 8595 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 413 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 18,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kup weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kup témájú médiaállományokat. | |||
Kup község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Pápa déli vonzáskörzetében, Bakonypölöske és Pápakovácsi között fekszik. Közúton a Devecsertől (a 8-as főúttól) a 83-as főút pápai elkerülő szakaszáig húzódó 8402-es úton érhető el, vasútvonal nem érinti.
A település már az újkőkorban is lakott volt, de az itt végzett régészeti kutatások során a bronz-korból és a rómaiak idejéből is kerültek elő leletek.
A falu nevét egy 1240-ből való oklevél említette először írásos formában, ekkor a pápai uradalomhoz tartozott. Később Szapolyai István, majd a 16. századtól az Enyingi Török család birtoka lett.
A török hódoltság alatt Kup is elnéptelenedett, de a török idők elmúltával újra benépesült. Az Enyingi Török család kihalása után a falut az Esterházyak kapták meg adományként.
Lakossága a 18. század végén 600 fő volt, mely 1857-re 918 főre növekedett, de lakóinak száma mára ismét csökkenőben van.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 475 | 471 | 460 | 420 | 418 | 420 | 415 | 406 | 413 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 12,7% németnek, 14,2% cigánynak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 11,8%, evangélikus 6,2%, felekezeten kívüli 5,2% (18,9% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 95,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,4% németnek, 12% cigánynak, 0,2% szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,7% volt római katolikus, 10,3% református, 4,3% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 8,1% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).