Kup

Nem tévesztendő össze a következővel: Kúp.

Kup
Római katolikus templom
Kup címere Kup zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Varga Imre (független)
Irányítószám	8595
Körzethívószám	89
Népesség
Teljes népesség	413 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	18,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 50″, k. h. 17° 27′ 51″47.247169444444, 17.46403888888947.247169°N 17.464039°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 50″, k. h. 17° 27′ 51″47.247169444444, 17.46403888888947.247169°N 17.464039°E
Kup Pozíció Veszprém megye térképén
Kup weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kup témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kup község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

Pápa déli vonzáskörzetében, Bakonypölöske és Pápakovácsi között fekszik. Közúton a Devecsertől (a 8-as főúttól) a 83-as főút pápai elkerülő szakaszáig húzódó 8402-es úton érhető el, vasútvonal nem érinti.

Története

A település már az újkőkorban is lakott volt, de az itt végzett régészeti kutatások során a bronz-korból és a rómaiak idejéből is kerültek elő leletek.

A falu nevét egy 1240-ből való oklevél említette először írásos formában, ekkor a pápai uradalomhoz tartozott. Később Szapolyai István, majd a 16. századtól az Enyingi Török család birtoka lett.

A török hódoltság alatt Kup is elnéptelenedett, de a török idők elmúltával újra benépesült. Az Enyingi Török család kihalása után a falut az Esterházyak kapták meg adományként.

Lakossága a 18. század végén 600 fő volt, mely 1857-re 918 főre növekedett, de lakóinak száma mára ismét csökkenőben van.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 12,7% németnek, 14,2% cigánynak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 11,8%, evangélikus 6,2%, felekezeten kívüli 5,2% (18,9% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 95,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,4% németnek, 12% cigánynak, 0,2% szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,7% volt római katolikus, 10,3% református, 4,3% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 8,1% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református templom (1811)
• Szent György római katolikus templom (1847)
• Kupi erdő - 2003-ban itt a község területén található erdőben létrehozták az Esterházy Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központot és az 1 és 4 km hosszú Tallós Pálról elnevezett tanösvényeket. E védett erdőben található a védett halvány sáfrány (Crocus variegatus) lelőhelye is.

Nevezetes személyek

• Itt született Antal József görzsönyi lelkész, pápai esperes (1835-1866).
• 1817 és 1833 között a kupi református gyülekezet lelkipásztora volt Édes Gergely költő.
• Itt született Fülöp József (1864-1949) lelkész, református egyházi író.

Jegyzetek

További információk

• Kup község honlapja