Ajka

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ajka
Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)
Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)
Ajka címere
Ajka címere		 Ajka zászlaja
Ajka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásAjkai
Jogállásváros
PolgármesterSchwartz Béla (Közösen Ajkáért Egyesület-MSZP)
JegyzőDr. Jáger László
Irányítószám8400, 8447–8451
Körzethívószám88
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség25 806 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség297,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület95,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 02″, k. h. 17° 33′ 08″47.100556°N 17.552222°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 02″, k. h. 17° 33′ 08″47.100556°N 17.552222°E
Ajka (Veszprém megye)
Ajka
Ajka
Pozíció Veszprém megye térképén
Ajka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajka témájú médiaállományokat.
Ajka kommunista címere
Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, a lenyugvó nap fényében

Ajka (németül: Eickau) város Veszprém megyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Veszprém és Pápa után. Lakosainak száma 25 806 fő (2026. január 1.).

Fekvése

A nagy múltú bányászváros a 8-as főút mentén, Veszprémtől 30 km-re nyugatra, a Balatontól 40 km-re északra, a Dunántúli-középhegységben fekszik, a Bakonyt északi és déli részre osztó Veszprém–Devecseri-árok törésvonala mentén, egy nyugat felé nyitott félmedencében. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. Több kis patak folyik át területén: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, a Széles-víz, a Csigere- és Polányi-patak pedig a település határában. Egy mesterségesen létrehozott csónakázótó is van a városban.

Története

Előtörténet

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. I. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, s elfoglalták az illírek földvárait. Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója Töröktetőn meg is találta egy ilyen földvár maradványait, amelyet Cservárnak neveztek el.

A keltákat később a rómaiak váltották fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok a vidéken. Őket a keleti gótok, a longobárdok, majd a 6. században az avarok követték.

Később frankoké, majd szlávoké lett a környék, őket találták itt a honfoglaló magyarok, akik a 10. században Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és letelepedtek.

Középkor

A falvakat, amelyeknek későbbi összeolvadásából létrejött Ajka városa, mind a 11-13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek nevét kapták, Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok pedig földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első fennmaradt írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik, ekkor már temploma is volt.

Bányászat és iparosodás

A következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csingervölgyben . A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, s a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban üveggyárat alapított .

1933–1934 között épült a katolikus templom a város szívében.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, amelynek épülete a mai napig látható.

A környékbe később nagy mennyiségű bauxitot találtak, s timföldgyár és alumíniumkohó épült a városban. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–1942 között.

1950-ben Ajkához csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, s egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá fejlődik. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán.

Az 1970-es években megkezdődött a modern belváros kialakítása és számos lakótelep épült. Elkészült a művelődési ház, a Zenit Áruház és a Horizont Áruház, a Városháza és a Hotel Ajka, amelyek a mai napig a belváros meghatározó épületei.

1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserből a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát 1981-ben építették. 1977-ben Ajkarendeket (németül: Eickaureindel) és Bakonygyepest (németül: Jepsching), majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták. 1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de az önkormányzatok igyekeznek elősegíteni új üzemek létesítését és a szerkezetváltást. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, amelynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek köszönhetően a város ipari parkjában új befektetők jelentek meg. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő.

A 2008-as pénzügyi válság Ajkát sem kímélte, viszont próbált a lehetőségeihez képest jól teljesíteni, és volt olyan év, amikor az ország GDP-jének 1%-át is elérte. A 2010-es évek végére a város már komoly munkaerőhiánnyal küzdött.

2010-ben súlyos ipari katasztrófa, az ún. ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét.

A városban több nagy sportinfrastruktúra fejlesztés is történt, többek között felújították a városi uszodát illetve 2020-ra megépült a Jégcsarnok, mely országos szinten is ritka, nagy méretű jégpálya komplexum.

A 2020-as Covid-19 koronavírus járvány ideje alatt az ajkai Magyar Imre Kórház járványkórházként is üzemelt.

Közélete

Tanácselnökei

Időszak Tanácselnök
1950–1954 Geier Lipót
1954–1956 Csigi Bálint
1956–1962 Bajor István
1962–1965 Bölcskei Imre
1965–1983 Dr. Ádám István
1984–1990 Schwartz Béla

Polgármesterei

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Dr. Csertán János független
1994–1998 Marton József SZDSZ
1998–2002 Ékes József MDF-VP
2002–2006 Schwartz Béla MSZP-SZDSZ
2006–2010 MSZP
2010–2014 MSZP
2014–2019 MSZP
2019–2024 Közösen Ajkáért Egyesület
2024– Közösen Ajkáért Egyesület-MSZP

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

  • A polgármester-választás eredménye
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Schwartz Béla Közösen Ajkáért Egyesület – MSZP 7537 63,15%
Fülöp Zoltán Lajos Fidesz – KDNP 3498 29,31%
Sándor Balázs MKKP 901 7,55%
Összesen 11 936 100%
  • A 2025-ös időközi önkormányzati választás eredménye
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Közösen Ajkáért Egyesület – MSZP 10 P                    
  Fidesz – KDNP 4                      
  MKKP 1                      

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
29 048
28 775
27 995
26 963
26 705
26 643
26 408
26 007
25 806
201320142018202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 4,6%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 11,7% (27,2% nem nyilatkozott). A város népessége alapján Veszprém megye harmadik legnagyobb települése.

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% szerbnek és szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 4,1% református, 2,7% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).

Ajka történeti népességszáma
Év Népesség (fő) Év Népesség (fő)
1900 6791 1960 20628
1910 7285 1970 26523
1920 7071 1980 32656
1930 7995 1990 33832
1941 9065 2001 31805
1949 11843 2011 29106

Közlekedés

A várost könnyű megközelíteni, mert északon a 8-as főút határolja, és átszeli a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is. Az 1980-ban átadott helyközi autóbusz-állomás a régió autóbusz-közlekedésének fontos csomópontja, közel 200 járatpárral. A helyi és helyközi autóbusz-közlekedést a MÁV Személyszállítási Zrt. üzemelteti.

A várost és a közigazgatásilag hozzá csatolt településeket több alsóbbrendű útvonal is érinti. Ilyenek:

5 számjegyes utak a Csékút irányából Kolontár felé vezető 73 129-es vagy a Bakonygyepest és Ajkarendeket összekötő 73 131-es út. Emellett Bakonygyepesen ágazik ki a 8401-esből észak felé a zsáktelepülés Magyarpolány irányába a 84 101-es út.

Nevezetességek, látnivalók

Szent Borbála-emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál

A városban látható képzőművészeti alkotások

  • Bányász emlékmű Szent Borbála-szoborral Padragkúton
  • Borsos Miklós: Flóra – a városközpontban
  • Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
  • Borsos Miklós: Fekete István-portré
  • Illés Gyula: Az éj királynője
  • Konyorcsik János: A villám
  • Konyorcsik János: Emlékmű
  • Marton László: Bányászok
  • Marton László: Üvegfúvók
  • Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
  • Ráthonyi József: A városépítő
  • Rieger Tibor: Vízköpő
  • Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
  • Szent Borbála-szobor a városközpontban
  • Tóth Júlia: A kígyóölő
  • Tóth Vali: Az olvasó nő

A város nevét viseli az 589780 Ajka kisbolygó.

Sportélete

A városnak két futballcsapata van. Az egyik a nemzeti bajnokság másodosztályban szerepel Fc Ajka néven. A klubnál a 2010-es évekre fontos változások történtek, többek közt műfüves edzőkomplexumot és utánpótlásműhelyt adtak át. A másik csapat, az Ajka Kristály Se „üveggyári csapat”, melynek pályája a város túlvégén, Tósokberénden van. A csapat a megyei első osztályban játszik.

A városban a következő sportegyesületek működnek:

Képek

Testvérvárosok

Híres ajkaiak

Régi mondások, falucsúfolók a településről

Megjegyzések

  1. 1 2 Az interneten számos helyen olvasható (időpont: 2017. augusztus 15.), hogy 1981-ben a lebontott Nirnsee-kastély helyén építették fel az új rendőrség épületét, ami helytelen információ. A rendőrkapitányság a Deák Ferenc utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán áll a Torna patak partján (lásd Google Earth, Google Térkép), míg a kastély a Fő út és a Béke utca sarkán állt (http://www.hartinger.hu/ajka.html).

Jegyzetek

  1. 1 2 "Ajka települési választás eredményei, 2019" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 14.
  2. 1 2 Ajka testvérvárosai Archiválva 2009. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)
  3. 1 2 "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  4. ↑ Fonyódi Mariann, Fenes Tamás - Ajka / iparvárosi identitás (I. rész) (Építészfórum, 2021.06.01.)
  5. ↑ Fonyódi Mariann, Fenes Tamás - Ajka / iparvárosi identitás (II. rész) (Építészfórum, 2021.06.08.)
  6. 1 2 http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  7. ↑ "Járványkórház lett az ajkai Magyar Imre Kórház". Ajkaiszó.hu. 2020. március 19. Hozzáférés: 2020. május 16.
  8. ↑ "Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1982 - A [[Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára|Veszprém Megyei Levéltár]] Kiadványai 2. (Veszprém, 1982) | Könyvtár | Hungaricana". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2020. június 16. {{cite web}}: URL–wikilink conflict (súgó)
  9. ↑ "Ajka települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  10. ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  11. ↑ "Ajka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. november 28.
  12. ↑ "Ajka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 23.
  13. ↑ "Ajka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 23.
  14. ↑ "Ajka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 23.
  15. ↑ "Ajka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 19.
  16. ↑ "Ajka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 19.
  17. ↑ "Ajka települési választás eredményei, 2019" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 23.
  18. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/19/telepulesek/003?tab=results&filter=mayor
  19. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/19/telepulesek/003?tab=results&filter=representative
  20. ↑ https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/ajka-20250126?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=3&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=003&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=19&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=414&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  21. ↑ Ajka Helységnévtár
  22. ↑ Ajka Helységnévtár
  23. ↑ Ajka népessége, lakossága, területe (nepesseg.com)
  24. ↑ Nirnsee kastély: Hozzászólások: kiss józsef üzente. A fényképet feltöltötte: Horváthné Bognár Edit ajka.network.hu. (magyarul) Network.hu Kft. (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) arch „tévedtek a Nirnse kastély a mostani posta mellett volt, ahol 10 emeletes van, és a kastélyban volt 1981 előtt a rendőrség és az óvoda elhelyezve”
  25. ↑ Az 1945 előtti Ajka 2007-es felvételeken [...] És a régi Ajka képei. hartinger.hu. (magyarul) Hartinger Ottó (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) (html)
  26. ↑ Rücker János Péter: Nirnsee Pál – Történetek Ajkáról. 8400.info.hu. (magyarul) Városlőd: 8400info (2017. július 25.) (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) arch „A rendőrség épületét is ekkor bontották el ugyanitt, buszpályaudvar épült a helyére. (Monika Varga)”
  27. ↑ Fórum » Regionális közösségek » Regionális topikok » Ajka. forum.index.hu. (magyarul) Budapest: Inda-Labs Informatikai Szolgáltató Zrt. (2010. április 28.) (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) A témába vágó hozzászólások: 2843 (szerző: evets); 2849, 2855, 2858 (szerző: ajkait); 2852 (szerző: dogo32); 2854, 2856 (szerző: native99); 2857 (szerző: Törölt nick). „A belváros mai képét meghatározó épületek (Városháza, Hotel, Zenit, stb) a 70-es évek első felének szépen sikerült termékei. Maga a Nirnsee Kastély még így is viszonylag sokáig állta a sarat a beton közepén, csak 1980-81-ben bontották el. (ajkait) [...] A bontás előtt egy részében a rendőrség működött, a másik része óvoda volt, a parkja a Béke utcától a Torna-patakig tartott a mai Posta, autóbusz pályaudvar, Hild park helyén. (native99)”
  28. ↑ "WGSBN Bulletin 4, #11" (PDF) (angol nyelven). Vol. 4, no. 11. Nemzetközi Csillagászati Unió. 2024. augusztus 14. Hozzáférés: 2024. szeptember 3.
  29. ↑ "Közös testvérvárosi faültetés az együttműködés és barátság jegyében". 2024. augusztus 25. Hozzáférés: 2026. szeptember 14.
  30. ↑ Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28.

További információk

Celldömölk Pápa Zirc
Devecser

Észak
Nyugat  Ajka  Kelet
Dél

 Herend
Sümeg Tapolca Balatonfüred