Ganna

Ganna
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Ganna címere
Ganna címere		 Ganna zászlaja
Ganna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterNagy Ottó (független)
Irányítószám8597
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség256 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség14,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 01″, k. h. 17° 31′ 48″47.233650°N 17.530131°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 01″, k. h. 17° 31′ 48″47.233650°N 17.530131°E
Ganna (Veszprém megye)
Ganna
Ganna
Pozíció Veszprém megye térképén
Ganna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganna témájú médiaállományokat.

Ganna község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

Ganna Veszprém vármegye középső részén, Pápától kb. 12 kilométerre délkeletre terül el a Bitva-patak partján. Két, egymástól némileg elkülönülő településrésze Nagyganna és az attól kissé északabbra elterülő, nevéhez híven valóban kisebb területen fekvő Kisganna.

Megközelítése

Kisganna több irányból is megközelíthető, mivel közelebb fekszik a járásszékhely Pápához. Északnyugat-délkeleti irányban a 8409-es út halad át a községrész északi szélén, a városhoz csatolt Tapolcafő déli része és a 83-as főút felől pedig a 84 102-es számú mellékúton érhető el. Nagyganna településrész viszont zsáktelepülésnek tekinthető, mert egyetlen közúti megközelítési lehetőségét a 84 102-es út kínálja. [Szilárd burkolat nélküli útvonalon elérhető Bakonypölöske északi része felől is.]

Vasúton nem lehet megközelíteni; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal és a Pápa–Csorna-vasútvonal (illetve a már megszűnt Környe–Pápa-vasútvonal) közös szakaszának Pápa vasútállomása, mintegy 15 kilométerre északra.

Története

Ganna Árpád-kori település. A falu első említése egy 1171-es oklevélben található, amikor a Szent Mauríciusz Monostornak adományozták. Később 1373-ban az apátsági birtokot Pál apát a Himfy család egyik tagjának, Himfy Benedeknek adta bérbe, ezután a bérlet 71 éven keresztül a Himfyeké maradt, de közben Zsigmond királytól vásárjogot is kapott a falu.

Ganna 1543-ig maradt az apátság tulajdona, mely ekkor elzálogosította a birtokot devecseri Csoron Andrásnak. A török időkben lakatlanná vált, 1552-ben faluhely-pusztaként került a pápai Esterházy család birtokába. 1724-ben azonban egykori tulajdonosa, a bakonybéli apát ismét igényt tart e birtokra, de az Esterházy család tagjai: gróf Esterházy Ferenc és Károly nevű fia 1748-ban az elnéptelenedett Kisganna nevű településrészre 1752-ben Bajorországból, a Badeni őrgrófságból hoztak telepeseket, majd Stájerországból németeket, Burgenlandból elnémetesedett horvátokat telepítettek le itt.

A mai település 1940-es években keletkezett Nagy- és Kisganna egyesítéséből. A második világháború után 1946-ban, majd 1948-ban több száz embert telepítettek ki a községből Németországba, Drezda, Karlsruhe környékére.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Vesztergom József (független)
  • 1994–1998: Vesztergom József (független)
  • 1998–2002: Vesztergom József (független)
  • 2002–2006: Vesztergom József (független)
  • 2006–2010: Vesztergom József (független)
  • 2010–2014: Vesztergom József
  • 2014–2019: Nagy Ottó (független)
  • 2019–2024: Nagy Ottó (független)
  • 2024– : Nagy Ottó (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
231
234
235
206
248
261
258
248
256
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 62,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,1%, református 10,5%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 0,8% (5,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 83,5%-a vallotta magát magyarnak, 30,2% németnek, 0,4% cigánynak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,4% volt római katolikus, 5,2% református, 4,4% evangélikus, 2,4% egyéb katolikus, 1,2% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).

Légifotó-galéria

Nevezetességei

Gannai napelempark

Jegyzetek

  1. 1 2 "Ganna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 5.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Ganna települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Ganna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 8.
  5. ↑ "Ganna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 29.
  6. ↑ "Ganna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 29.
  7. ↑ "Ganna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 29.
  8. ↑ "Ganna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 26.
  9. ↑ "Ganna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 19.
  10. ↑ "Ganna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 30.
  11. ↑ Ganna Helységnévtár
  12. ↑ Ganna Helységnévtár
  13. ↑ "Eltemették Esterházy Pétert". Origo.hu. 2016. augusztus 2. Hozzáférés: 2016. augusztus 2.

Források

További információk