Tagyon

Tagyon
Tagyon címere Tagyon zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Gyarmati Kornél (független)
Irányítószám	8272
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	118 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	31,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	2,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 54′ 13″, k. h. 17° 40′ 44″46.903711111111, 17.67891944444446.903711°N 17.678919°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 13″, k. h. 17° 40′ 44″46.903711111111, 17.67891944444446.903711°N 17.678919°E
Tagyon Pozíció Veszprém megye térképén
Tagyon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tagyon témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tagyon község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. 276 hektáros kiterjedésével a megye harmadik legkisebb közigazgatási területű települése. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

A Balaton-felvidéken, Nagyvázsonytól délre, Zánka és Szentantalfa közt fekvő település. A község területe szerkezetileg még a Balaton-parti "riviérához" tartozik, bár közvetlen tóparti szakasszal a falu határa nem rendelkezik. Itt indul a Balaton-felvidék ezen szakaszára jellemző, a tóparti hegysorba benyúló, márgás felszínű medencék egyike, a négy település (Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa) közigazgatási területére kiterjedő Csicsói-medence. A település főutcája ma országos közútként a 7312-es számozást viseli.

Története

Tagyon Árpád-kori település. Nevét már 1292 említették egy oklevélben.

1317-ben a veszprémi püspök birtokai között találjuk. Károly Róbert király ekkor ismerte el a püspökség jogát a községre. Ettől kezdve fő birtokosa a püspökség lett aki a birtokot a sümegi uradalomból vezette az 1848-as jobbágyfelszabadításig.

A püspökség mellett a településen birtokosok voltak még a Gyulaffy és Pongrácz családok is.

1333-ban a pápai tizedjegyzék egyházát is említette.

1531-ben a törökök ezt a falut is többször feldúlták, mely ez időtől egészen 1720-ig szinte lakatlanul állt, illetve egy-két jobbágy-család élt csak itt.Az 1700-as évek végére a falu újranépesült.

1910-ben 208 lakosából 206 magyar volt. Ebből 183 római katolikus, 17 református, 5 izraelita volt.

A 20. század elején Zala vármegye Balatonfüredi járásához tartozott.

Tagyon híres bortermelő hely, a lakosság fő bevételi forrását már évszázadok óta bortermelése jelenti, mára itt is kezd kiépülni a borturizmus.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 49,4% németnek mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 2,3%, evangélikus 5,7%, felekezeten kívüli 14,9% (10,3% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 25,2% németnek, 1,9% görögnek, 1,9% cigánynak, 0,9% örménynek, 0,9% szerbnek, 0,9% lengyelnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,5% volt római katolikus, 4,7% református, 1,9% evangélikus, 20,6% felekezeten kívüli (37,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus temploma

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Európai borutak portál^{[halott link]}