Dudar

Dudar
Dudar címere Dudar zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Zirci
Jogállás	község
Polgármester	Baumann Csaba (független)
Irányítószám	8416
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1654 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	67,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″47.3072, 17.9393547.307200°N 17.939350°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″47.3072, 17.9393547.307200°N 17.939350°E
Dudar Pozíció Veszprém megye térképén
Dudar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Dudar község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Fekvése

A település a Bakony keleti felében, Zirctől mintegy 7 kilométerre keletre fekszik, a várost Mórral összekötő 8216-os út mentén. Utóbbiból itt ágazik ki, a 7,350-es kilométerszelvényénél, dél felé a Bakonynánára vezető 82 112-es út és a 9,150-es kilométerszelvényénél, északi irányban, Bakonyszentkirály felé a 8219-es út.

A településnek korábban saját vasútvonala is volt, az 1944-ben keskeny nyomtávú vasútként megnyitott, majd 1947-ben normál nyomtávúra átépített Zirc–Dudar-vasútvonal, amely Zirc vasútállomástól az itteni szénbányákig tartott és két megállási pontja volt Dudaron: Dudar megállóhely és Dudarbánya vasútállomás. Miután 1995-ben az utolsó helyi bányaüzemeket is bezárták, ezen a szakaszon megszűnt a személyforgalom, azóta csak alkalmi teherszállítás (leginkább bauxit és faanyag szállítása) folyik itt.

Története

A települést III. András idejében Possessio Dudar néven, mint Csókakő várának tartozékát említi egy okleveles adat. A 15. században a Rozgonyi és Újlaki családok vetélkedtek Csókakő, s a hozzá tartozó Dudar birtoklásáért. A 16. század közepén Palota várához csatolták, így 1559-ben gróf Cseszneky Mihály palotai fővitéz kapta királyi adományként. Ezt követően a Huszár és Botkai családok voltak a fő birtokosok a faluban. A község a Rákóczi-szabadságharcot követően került a Nádasdy család tulajdonába.

1937-ben a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma falukutatást és nemzetközi konferenciát rendezett a faluban, ennek hatására híressé vált a falu a sajátos népszokásairól, dalairól és vendégszeretetéről. Ennek emlékére 75 évvel később, 2012. szeptember 19. és 23. közt ismét felkeresték a községet a Szegedi Tudományegyetem falukutatói (húsz szociológia és négy pszichológia szakos hallgató), Rácz Attila Archiválva 2010. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben szociológus és Szokolszky Ágnes pszichológus vezetésével.

Impozáns főtéri parkja az 1980-as évek első felében létesült, azokban az években készült el a település postahivatala és néhány más közjóléti létesítménye is.

Gazdaság

A településről származó égetett mésznek híre volt az egész Dunántúlon, lovas kocsikkal hordták a dudariak még messze földre is. Később szénbánya is nyílt a falu határában, melyet az eocén program keretében továbbfejlesztettek. Az 1970-es évek elején pedig megnyitotta kapuit a Bakony Művek autóalkatrész-gyártó üzeme is, tovább erősítve a község ipari jellegét. Mára viszont nemcsak a 2000-ben bezárt bányaüzem, de az alkatrészgyártó üzem (sőt a veszprémi anyacég) is megszűnt, így a lakosság nagy része más településeken kénytelen munkát vállalni. A korábbi nagyobb ipari üzemek helyén kisebb vállalkozások igyekeztek megtelepedni, több-kevesebb sikerrel.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 41,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,8% (19,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% ruszinnak és ukránnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt református, 19,2% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 4,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,9% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).

Galéria

• 
  Afész ABC
• 
  Dudari posta
• 
  Gyógyszertár
• 
  A dudari szénbányászat és áldozatainak emléktáblája
• 
  Dudari ház, gang oszlopokkal
• 
  Dudari kerekes kút
• 
  Magyar Pünkösdi Egyház dudari gyülekezete
• 
  Dudari síremlék napsugaras motívummal díszítve

Jegyzetek

Források

• Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka: Dudar; szerk. Hermann István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Lengyel András (irodalomtörténész) témában.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.

• 54 fotó Dudarról, 2012. szeptember
• 110 fotó Dudarról^{[halott link]}
• Strausz László: Dudari eocén csigák; Magyar Állami Földtani Intézet, Bp., 1966 (Geologica Hungarica. Series palaeontologica)
• Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása; Móra Múzeum, Szeged, 1985 (Szeged művelődéstörténetéből)
• Dudar 1937; szerk. Lengyel András, Simon János; OKK, Bp., 1986 (Szociográfiai munkafüzetek)
• Jármai Ervin: A dudari szénbányászat története; Veszprémi Szénbányák, Veszprém, 1990
• Dudar, 1937. Változó falu a Dunántúlon. A változások kutatói Magyarországon; szerk. Trencsényi Imre; Magyar Népfőiskolai Társaság, Bp., 1997
• Dudar a Bakonyban; szerk. Szalontay Zoltán; Önkormányzat, Dudar, 2000
• Múlt és jele. Szegedi társadalomkutatók Dudaron, 1937–2012; szerk. Lencsés Gyula, Feleky Gábor; Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 + DVD
• Lencsés Gyula: Angolok a Bakonyban. Az Institute of Sociology 1937-es dudari falukutatásának története és dokumentumai; Gondolat–MNL Veszprém Megyei Levéltár, Bp.–Veszprém, 2019 (Magyarország felfedezése) + CD-ROM

Kapcsolódó szócikkek

• Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma

1. ↑ https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Dudar/pages/000_konyveszeti_adatok.htm