Herend

Herend
A herendi porcelánmúzeum
Herend címere Herend zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	város
Polgármester	Ujhelyi Gábor Alex (független)
Irányítószám	8440
Körzethívószám	88
Testvér­települései	Lista Marktleuthen Madéfalva
Népesség
Teljes népesség	3438 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	172,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 04″47.1325, 17.75111111111147.132500°N 17.751111°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 04″47.1325, 17.75111111111147.132500°N 17.751111°E
Herend Pozíció Veszprém megye térképén
Herend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herend témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Herend (korábban Pusztaherend, Pinkócz, németül Herend) város Veszprém megye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Fekvése

Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál vonalban húzódó Veszprém–Devecseri-árok közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak.

Története

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

Közélete

Gazdaság

Bővebben: Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

Oktatás

A városban a porcelánipari szakmunkásképző intézet és német nemzetiségi általános iskola működik.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 77,5%-a magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 4,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (34,8% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, örménynek és ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 5,8% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).

Látnivalók

• Porcelánmúzeum (1964 óta)
• Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
• Római katolikus templom a porcelánablakkal

Képgaléria

• 
  Herend télen
• 
  Porcelánmanufaktúra
• 
  A Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskola

Jegyzetek

További információk