| Bodorfa | |||
| A települést alapító Bodor Imre szobra | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kardos Róbert (független) | ||
| Irányítószám | 8471 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 86 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 41,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bodorfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodorfa témájú médiaállományokat. | |||
Bodorfa község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.
A Devecsertől 10 kilométerre délnyugatra fekvő zsákfalu 222 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése. Közúton csak a Devecser és Sümeg között húzódó 7324-es útról letérve, a Nemeshany nyugati szélén északnyugat felé kiágazó, mintegy 2 kilométer hosszú 73 153-as mellékúton érhető el.
Bodorfa eredetileg a környék árteres tájának dombhátain megtelepült, s a királyi várhoz tartozó Keszi törzs települése volt. Szent István korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Neve a fennmaradt írások közül legrégebben az 1336-os pápai tizedjegyzékben szerepelt Bodorfalva alakban. A török hódoltság idején elpusztult, de középkori eredetű templomának romjai a 20. században még megvoltak. A legenda szerint a törökök istentisztelet alatt támadták meg a templomot, és sok embert megöltek. A község belterületén feltárt temetőben tömegsírokat és az 1500-as évekre utaló pénzeket találtak.
A falu még 1720-ban is lakatlan volt, nemesi birtokosainak utódai csak később népesítették be.
1758-ban nagyrészt katolikusok által lakott egyutcás faluként írták le, melynek két házsorát alsó és felső sornak hívták.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 100 | 101 | 94 | 76 | 81 | 79 | 84 | 89 | 86 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 98,1%-a magyarnak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,7%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 7,6% (2,9% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak (8,6% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 1,2% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).