Csapi

Csapi
A 2019-ben felszentelt római katolikus templom
Csapi címere Csapi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Tóth László (független)
Jegyző	Hegedűs Szilvia
Irányítószám	8756, régebben 8755
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	144 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	17,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 52″, k. h. 17° 05′ 22″46.5312, 17.08946111111146.531200°N 17.089461°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 52″, k. h. 17° 05′ 22″46.5312, 17.08946111111146.531200°N 17.089461°E
Csapi Pozíció Zala megye térképén
Csapi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csapi témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Csapi község Zala megyében aNagykanizsai járásához tartozik. Csapi a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén fekszik.

Fekvése

Zala vármegye déli részén, Nagykanizsától északkeletre fekszik; önkormányzata Nagyrécse községben működik.

A település közúton Galambok és Zalasárszeg felől érhető el egy-egy három, illetve négy kilométeres bekötőúton a 7-es főút felől. Belterületén csak egy öt számjegyű mellékút, a 75 127-es út halad végig, amely a Zalakomár-Galambok-Nagykanizsa közti 7511-es útból ágazik ki Zalasárszeg területén, és a falut elhagyva még tovább húzódik északnak, Zalaújlakig.

Autóbuszok sűrűn érintik a települést, és kötik össze Nagykanizsával, Zalakomárral és Zalakarossal.

Története

A település első említése 1302-ből való Chopiként. A Kanizsát 1600-ban elfoglaló törökök teljesen elpusztították a települést, amely csak a 18. században éledt újjá.

A 19. század végén gróf Niczky Malvin trencsényi birtokos vadászkastélyt épített Csapin, illetve nevéhez köthető a szőlőművelés meghonosítása is.

Iskolája 1972-ben épült, a vezetékes ivóvizet, telefont és gázt pedig az 1990-es években vezették be. A csatornát 2010-ben vezették be. 2018 óta korszerű, üvegszálas interneteléréssel bővültek a fejlesztések.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 84,5%, cigány 12,3%, német 2,47%.

2022-ben a lakosság 80,4%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% németnek, 3,4% cigánynak, 0,6-0,6% ukránnak, szerbnek és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52% volt római katolikus, 1,1% evangélikus, 1,1% ortodox, 0,6% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek